Fülöp Tímea kurátori koncepciójának fókuszában olyan művészek állnak, akik praxisukban szoros kapcsolatot ápolnak a technológiai és ipari fejlődéssel. A kiállított tárgyak arra a folyamatra hívják fel a figyelmet, melynek során az új és régi ipari eljárások, eszközök, illetve anyagok beépülnek a művészetbe, kiegészítve a klasszikus hagyományokat. A váratlan funkciók felfedezése ugyanannyira bizonyítja a mérnöki gondolkodás sokoldalúságát, mint a művészi kreativitást.
A kiállításban fontos szerepet kap a fa- és fémipar, a bányászat, az üvegművesség, az ezeket kiszolgáló gépipar, illetve az építőipar. A kiválasztott művek árnyalják a gyártás asszociációs körébe tartozó sterilitást, a lézervágott elemek uniformitásától elkezdve az autófényező festékpisztolyok pontosságáig, a hangsúly ugyanis szabad felhasználásukra kerül, illetve utalnak a művészeti termelésre és az alkotásra mint munkavégzésre.
“A művészek szeretnek kísérletezni, így mindig is hatást gyakoroltak rájuk a különböző tudományos áttörések és technológiai fejlesztések, akár korábban ismeretlen pigmentekről volt szó, akár sokszorosítási eljárásokról, vagy újabban a ready-made-ről és az újmédiáról. Jelenünk művészeti tendenciáiban is megfigyelhető az iparral való párhuzamos haladás, ám a jelenség jóval szerteágazóbbá vált a fejlődés felgyorsulásának köszönhetően. A New Function című kiállítás a műtárgyba foglalt technikai lehetőségeket igyekszik rendszerezni, hogy így tegye lekövethetővé az adaptációk forrását, miközben a tervezés és gyártás vizualitásra gyakorolt hatását is láthatóvá teszi” – foglalta össze Fülöp Tímea kurátor a válogatás esszenciáját.
A kiállítás nemcsak arra tér ki, hogy a számítástechnika fejlődése hogyan hatott a művészeti gyakorlatokra, az aktuális posztdigitális irányzat bemutatásával teret biztosít annak megmutatására, hogy a digitális tervezésben és a nyomtatásban hogyan jelenik meg újra az emberi kéz nyoma.