Méhek, dongók és darázsfészek, rovarok és otthonaik
A kiállítás ötlete egy egymással párhuzamosan, de időben és térben két különböző helyről induló projekt találkozásának köszönhető: mindkét alkotó egyszerre választott nagyon közeli nézőpontot a rovarok világára és a hártyásszárnyúak életterére koncentrálva.
“Amikor az ember fél a jövőtől, rohanó gondolatok tömegei száguldoznak a fejében, különböző képeket festve arról, hogy miért lesz nagyon nehéz az elkövetkező időkben. A gondolatok őrült táncban összefonódva váltakoznak egymással, egymást hergelik, és rövid időn belül képesek a félelemből masszív szorongást és pánikállapotot kelteni, elsodorva, és teljesen hatalmukba kerítve az embert. Ezalatt a folyamat alatt a tekintet folyamatosan befelé fordul, nézzük az őrült mozit, ami a szörnyűségekkel teli jövőnket vetíti elénk.
Milyen jól jön ilyenkor, ha valaki megkocogtatja a vállunkat, és azt mondja: „Nézd, nézd ezt a méhecskét ezen a virágon! Nézd meg nagyon közelről! Mit csinál, amikor belefeledkezve a tevékenységébe, önfeledten gyűjti a virágport?”
Vékony Délia