Ornamentika – Szerialitás

Az általános felfogás szerint a geometrikus ornamentika az építészet, a könyvművészet, részben a népművészet díszítőeleme. Kiállításunk ezt a szűk felfogást szeretné aktuális tartalommal kitágítani az ornamentum és a kortárs képzőművészet egy élő jelenségcsoportja közötti összefüggés megmutatásával.

Csatlakozva korábbi, elsősorban hazai esztétikatudományi kutatásokhoz, az ornamentikát a matematika, geometria és a képzőművészet köztes területeként kívánjuk hangsúlyozni. Egyesületünk tevékenységét kezdettől fogva jellemezi a művészeti területek és műfajok közötti kiállítások megrendezése.

A kortárs képzőművészet konstruktív-konkrét törekvéseire jellemző, hogy a művészek formai anyagaik, elemeik megfigyelése és alakítása közben olyan területeket járnak be, amelyek a természetes logikát követve az ornamentika módjaival élnek. A téri formák kiterjesztése a síkra, elemek szisztematikus ismétlése, variációs lehetőségeinek tágítása, ismétlés kis, organikusnak ható változásokkal, mélységeket megidéző szimmetrikus / aszimmetrikus struktúrákat hoz létre, tektonikus feszültségeket idéz fel és a mindenkori zenei formálással is analógiát mutat.

Résztvevők:

Waldo Balar, Cserny Márton, Faa Balázs, Gálik András, Pavel Hayek, Julie Knifer, Konok Tamás, Petr Kvicala, Lepsényi Imre, Major Kamill, Vera Molnar, Nádler István, Ursula Neugebauer, Perneczky Géza, Helga Philipp, Rákóczy Gizella, Katarina Roters, Diet Sayler, Esther Stocker, Waclaw Szpakowski, Türk Péter, Zalavári András, valamint afrikai geometrikus ékszerek, szőttesek, maszkok és ornamentális mintalapok a 19. századból.