Szavai szerint az oszlop maga a rend, a törvény, a stabilitás, és az ember nagyon szeretne ezek mentén élni. Amikor egy követ felállítunk, az a gravitáció ellen van, az építkezés ezzel a jelképes gesztussal indul. Nemcsak arról szól, hogy legyőztük a gravitációt, hanem ez szimbolikusan egy kapocs a föld és az ég között.
2011-ben kezdett foglalkozni a zadari Szent Donát templommal, majd megismerkedett horvát művészekkel, és ennek eredményeként Hvar szigetén egy görög arányrendszerű oszlop ihletéséből egy növekvő, organikus szobormű készült.
A székesfehérvári kiállításon Kőnig Frigyes horvátországi, illetve adriai-tengeri vonatkozású festményei, plasztikái és grafikái kerülnek bemutatásra. Láthatóak lesznek a Hvar szigeti Jelsa városában 3 éve folyó nyári alkotó munka során készült alkotások, valamint a Jelsán felállítandó kőszobor készítésének dokumentációja is, és a sorozat legújabb darabjai is.
„Néhány évvel ezelőtt a zadari Szent Donát-templom látogatása során lettem figyelmes arra, hogy az épület alapozásához az ókori épület elemeit, illetve töredékeit használták fel. Jól megfigyelhetőek voltak a faragott részletek és a kannelúrás oszloptöredékek. A IX. században épült keresztény templom a római kori Fórum területén, az egykori bazilika maradványainak felhasználásával készült.
Az egykori szakrális épület elemei egy új templom fundamentumául szolgáltak. Ezek az oszlopok nem tartanak semmit, nem hordoznak nehéz terheket, a növekedés stádiumában vannak. Az értelem és rendezettség oszlopai: ugyanazok, amelyek a világrend és jogrend megjelenítőiként egykor törvényeket hordoztak önmagukon, ugyanazok, amelyek Platónnál a törvény és a rend tartópillérei.
Megegyeznek a Jób Könyvében is említett ég oszlopaival, avagy a Föld oszlopaival, amelyek még, ha inog is a Föld, erősen tartják azt. A növekvő oszlopok a formatudatos gondolkodásról szólnak, amely az európai művészet egyik legfontosabb jellemzője.” – írja Kőnig az Oszlopsor című sorozatáról.