Repedés

Bartosz Kokosiński a festmény és az objekt tulajdonságait egyszerre megvalósító munkái – részben absztrakt formák, részben hétköznapi tárgyak által – játékosan, iróniával használják mind a különböző festészeti műfajok (a csendélet, a tájkép) tanulságait, mind az assemblage, az arte povera, vagy a minimal art formáit.

A festészet elpusztítja a valóságot című sorozatában a vásznak úgyszólván elnyelik környezetüket. Különböző helyzeteket, helyszíneket vagy állapotokat burkol be Kokosiński vászonnal, de hagyja kitüremkedni a tárgyi világot. A meghajlított keretek és szétfeszülő vásznak együttese így védőburokként működik, amely egyszerre óvó és fullasztó.

A műtermét megjelenítő portréként funkcionál A festészet felemészti a stúdióm c. műve, amelyben a munkája során használt, majd fölöslegessé vált tárgyakat dolgozza fel, s így mesterségére, az alkotó tevékenység feltételeire és a művész státuszára egyaránt utal. Ám miközben Kokosiński objekt-sorozatában a valóság folyamatait és tárgyait kvázi reprezentatív módon mutatja meg, absztrakt munkáiban a festészet lehetséges módozataival foglalkozik.

Kontrollálatlan, immanens természetét teszi láthatóvá, ám eközben kritikusan kezeli a médium eredetét és fejlődését. Képei a téren átívelve, különböző rétegeiket felfedve vagy repedezett felületeket létre hozva megcsavarodnak vagy összehúzódnak, a festészetet így dinamikus, mégis önreflexív folyamatként megjelenítve.