Retrospektív

A harmadik évezred művészete – egy új világkép teremtése című kiállítás egy olyan művész életművének legjelentősebb alkotásait mutatja be, aki elsők között vonta be a kortárs képzőművészet értelmezési körébe az ökológiai szemléletet, s nyilvános, köztéri akciói és környezettudatos intervenciói során megteremtette a természeti környezetben, a tájban megvalósított környezet-művészet műfaját és megalkotta az öko-logika eszméjét.

Agnes Denes életművét az egyes tudományterületek felhalmozott ismeretanyagának és a művészet szabad és kritikai szellemének egymásba ötvözése határozza meg. Tanulmányai kiterjedtek a természet- és társadalomtudományok, a filozófia, a nyelvészet, a pszichológia, a művészettörténet, a költészet és a zene területeire, s kutatásainak eredményeit egyedi műalkotásokká transzformálta. Agnes Denes az első kortárs művészek közé tartozik, akik a művészet és a tudomány kapcsolatát kezdték vizsgálni, s képzőművészeti munkásságával egyenrangú elméletírói, akadémiai és oktatói tevékenységet is folytat. A hatvanas évektől kezdve következetesen képviseli azt az alkotói meggyőződést, hogy az évszázadok alatt felhalmozott egyetemes emberi tudás, a tudomány és az alkotó, vizionárius individuumok által megteremtett művészet a 20. század végétől elválaszthatatlanul egymásra van utalva, s csak ebben az együttműködésben és közös gondolkodásban formálódhatnak meg, azok a globálisan érvényes változtatási javaslatok, amelyek megteremthetik az emberiséget fenyegető ökológiai katasztrófa elkerülése érdekében a globális túlélés lehetséges feltételeit.

Agnes Denes munkái ökológiai, kulturális és társadalmi tematikákat dolgoznak fel gyakran monumentális léptékben. Talán legismertebb műve a Búzamező – Konfrontáció (Wheatfield – A Confrontation). 1982-ben New York-ban, egy közel hektárnyi területen Manhattan déli részén, a Wall Street és a World Trade Center tornyainak szomszédságában, egy szemétlerakó helyén búzát vetett, hónapokig gondozta majd learatta a többmázsányi gabonatermést. Ezzel a munkájával a globális emberi értékek jelentőségét hangsúlyozta és az elhibázott társadalmi, gazdasági prioritásokra hívta fel a figyelmet. 1996-ban fejezte be Finnországban a Fahegy – Élő időkapszula (Tree Mountain – A Living Time Capsule) című hatalmas földmunkán alapuló ökológiai, környezet-rehabilitációs projektjét, melynek során Finnországban 11.000 fenyőfát ültetett el ugyanennyi ember egy elhagyott sóderbánya területén egy különleges tulajdonosi konstrukció keretében, ezzel egyedülálló módon megteremtve annak lehetőségét, hogy négyszáz évre előrenyúlva az időben, a mű értékes örökségül szolgáljon a jövo generációinak.

Agnes Denes szerteágazó műfajokban és legkülönbözőbb médiumok felhasználásával megvalósított műveiben eleven és invenciózus módon használja fel és értelmezi újra az egyes tudományterületek, a természet- és társadalomtudományok, a filozófia, a nyelvészet, a pszichológia, a történelem és a szociológia elméleti eredményeit és lényegíti át azokat egészen kivételes esztétikai érzékenységgel megalkotott egyedi műalkotásokká.

Városi és természeti környezetben megvalósított nagyléptékű „public art” projektjei, maradandó emlékművei az ökológiailag tudatos, felelős gondolkodás szükségességének. A globális környezeti változások következtében fellépő társadalmi-, gazdasági-, demográfiai- és kulturális-krízishelyzetek tudatosítását is szolgálják matematikai törvényszerűségek felhasználásával készült, a logika kérlelhetetlen szigorán alapuló, mégis légiesen könnyed rajzai és grafikái. A ténylegesen létrehozott grandiózus vízióiról, a köztéri projektekről és installációkról készült dokumentációkkal egyenrangú értékűek és azonos intellektuális, művészi erőt sugároznak azok a projekt-tervei, vázlatrajzai, makettjei, amelyek az eddig még meg nem valósított elképzeléseit demonstrálják.