RetroTóth

A kiállítás 42 évnyi alkotói tevékenységemet mutatja be. Egyik tengelye az ouvre idő-tengelye. Ezen belül két nagyobb csoport különül el.

Az első az 1968 – 1983 közötti időszaké, míg a második a ’83-tól napjainkig tartó periódus. Az 1983-as, egy hónapig tartó, meghívásos kanadai-amerikai kiállítás és performansz körutam, ha nem is alapvető, de fontos változásokat eredményezett alkotói tevékenységemben. Itt vált egyértelművé, hova is helyezhetem el magam a neodada- és Fluxus-művészet nemzetközi mezőnyében.

A kiállítás másik tengelye egy didaktikus-pedagógiai koncepció. Azok a műfajok, melyeket évtizedeken keresztul kultiváltam, s melyek legtöbbje ma már világhírű múzeumok, gyűjtemények mindennapi tematikájához tartoznak, idehaza kevésbé, vagy egyáltalán nem ismertek a szélesebb kiállításlátogatók előtt.

Ettől a belátástól vezérelve, elsősorban olyan munkákat igyekeztem összeválogatni, melyek az adott műfaj – a kritika által is – legjellegzetesebbnek tartott darabjai az életműben. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy egyfajta gyorsnézet alakuljon ki az egyes műfajok ‘milyenségéről’, jellegzetességéről.

Beke László a ’70-es években azt írta rólam, hogy én volnék Duchamp legjobb magyarországi tanítványa. Reményeim szerint a kiállítás meggyőzi a látogatókat arról, hogy mára sikerült mesterfokon Tóth Gábor lennem.

Tóth Gábor