Rosszöveg

A képzőművész, performer és költő első önálló, retrospektív jellegű budapesti kiállítására az acb NA galériában kerül sor. Életművét a multimedialitás jellemzi, hiszen a konkrét és vizuális költészettől művészkönyveken és objekteken keresztül performanszokig és akciókig terjed munkáinak spektruma. Működésének fókuszában ugyanakkor máig a betű és a szöveg, illetve ezeknek a képhez és a testhez való viszonya áll. Csernik 1973-ban csatlakozott a jugoszláviai neoavantgárd, az Új Művészeti Praxis szellemiségét képviselő, konceptuális karakterű Bosch+Bosch csoporthoz, és egészen a csoport feloszlásáig, 1976-ig a tagja maradt.

A test mint médium különös helyet foglal el Csernik életművében, minthogy a hetvenes évek elejétől sokszor és több változatban jelenik meg munkáiban a testre való írás. E műveket több csoportba rendezte, ám a legemblematikusabb a Badtext című sorozat, melynek a kiállításon szereplő tagjai között szerepelnek a process arttal rokonítható sorozatművek (Telex), amikor saját arcát portrészerűen helyezi középpontba, valamint szövegek projekcióját alkalmazó műcsoport is.

A Telex során Csernik egy segítőjével közösen viszi fel testére a betűket, azonban első ránézésre semmilyen értelmes kifejezés nem olvasható ki belőlük. A telex egy szöveges üzenetek küldésére létrehozott nemzetközi rendszer volt, és ez a referencia sajátos tartalommal bírt a szovjet tömb országaiban: Csernik munkája kapcsán egyaránt gondolhatunk a rendszerváltás előtti kommunikációs nehézségekre és az így kialakult kiskapukra, valamint a művészet erre a helyzetre adott reakcióira. Ehhez a problematikához kapcsolódóan pedig a „sorok közötti olvasás” gyakorlatára vagy éppen a kaotikus viszonyok teremtésével létrehozott jelentés-felfüggesztésre is.