A sokszínű Erker a második világháború utáni nemzetközi absztrakt képzőművészeti mozgalmak egyik meghatározó gravitációs központjának számít. Kiállításaival, kiadói tevékenységével, sokszorosított grafikai műhelyével, változatos rendezvényeivel (író-olvasó találkozók, felolvasások, előadások stb.) méltó helyet foglal el a leghaladóbb nyugat-európai kortárs képzőművészeti szellemi centrumok sorában. Európában az 1945 utáni időszakot az új absztrakt útkeresések korszakának (összefoglaló névvel informelnek) nevezi a művészettörténet-írás.
Ezzel párhuzamosan, de eltérő attitűddel Amerikában felerősödött a nonfigurativitás. Az európai és az amerikai absztrakció két nagyobb, iskolateremtő központja (Párizs és New York) mellett az elvonulás tökéletes helyszínét kínálva a művészek számára St. Gallen a nonfiguratív törekvések egy kisebb, de nyitottabb fóruma lett, ahol nem csupán képzőművészek, hanem kritikusok, írók, filozófusok is találkoztak, együtt dolgoztak, s időlegesen ott is éltek. Egy határozott művészeti irányultság helyett St. Gallen a technikai és az ábrázolásbeli sokféleség, valamint a sokszorosított grafikai kísérletezések elsődleges otthonává vált.
A lírai absztrakción és az absztrakt expresszionizmuson kívül többek között helyet kaptak itt a konstruktív-konkrét művészet és az olasz informel képviselői is. Az Erker Műhelyben kizárólag papír alapú művek születtek, amelyek a stílusbeli sokszínűségen túl fontos állomást jelentenek a grafika ötszáz éves történetében, új impulzusokat adva a műfaj továbbfejlődéséhez.
Az Erker Műhelyben alkotó művészek közül a legjelentősebbek (Hans Hartung, Antoni Tapies, Günther Uecker) éveken keresztül dolgoztak St. Gallenben, s életművükben megkülönböztetett helyet foglalnak el az Erker Műhelyben készült, mind ez idáig kevésbé ismert grafikáik. Rajtuk kívül jelentős művészek voltak még: Max Bill, Giuseppe Capogrossi, Eduardo Chillida, Piero Dorazio, Asger Jorn, Richard Paul Lohse, Robert Motherwell, Serge Poliakoff, Giuseppe Santomaso, Mark Tobey. Olyan neves írók, költők, művészettörténészek, kritikusok, filozófusok is megfordultak St. Gallenben, mint Jean Cassou, Max Frisch, Ezra Pound, Eugene Ionesco, Martin Heidegger, Peter Huchel, Friedrich Dürrenmatt, Ernst és Friedrich Georg Jünger, Joseph Brodsky, Alexander Mitscherlich, Halldór Laxness.
A kiállítás az Erker-jelenség fénykorára (1962–1987) helyezi a hangsúlyt. Célunk az Erker-jelenség művészettörténeti jelentőségének bemutatása, és a St. Gallenben alkotó művészek ottani munkásságának megismertetése képzőművészeti, irodalmi alkotások, sokszorosított grafikai lapok, bibliofil könyvek, valamint az először a nyilvánosság elé kerülő eredeti hangfelvételek és archív fotók segítségével.
A kiállítás apropóját a svájci Franz Larese és Jürg Janett Alapítvány adományaként a Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményébe kerülő, több mint hatszáz művet számláló műtárgyegyüttes adja, amelyből közel hetven műalkotás lesz látható.