Szoros színező

Az iráni születésű, holland Navid Nuur műveit kritikusai főként a kicsit zavarba ejtő poszt-konceptualista jelzővel illetik, holott ösztönös kutatási területe valójában az emberi érzékelés és a művészet anyagszerűsége.

Műveit sok esetben olyan élmények inspirálják, mint a gördeszkázás, a graffiti, a városi kultúra, vagy éppen a hétköznapi paradoxonok, esetleg saját diszlexiája. Személyes problémafelvetéseken alapuló műveihez rendkívül rendhagyó logika és megoldási kísérletek kapcsolódnak. Művészetének egyik legfőbb ismertetőjegye a zsigeri anyag-, és technikai megközelítés, mely segítségével elemi erővel próbálja meg újrafogalmazni és újjá építeni az adott műfajt, amiben alkot.

Nyelvből inspirálódó szövegalapú művei, rajzai, akvarelljei mellett nem konvencionális tárgyakat és installációkat is készít. De olyan műfajokat is igyekszik kísérleteivel alapvetően megújítani, mint a neon-művészet, vagy a limitált szériájú kis kiadványok.

A festészet műfajához egyszerre analitikus és alkímikus módon közelít: anyaghasználatán és személyes perspektíváján keresztül teljesen új rendszerbe helyezi azt. Monokróm festészeti programjával például 2011-ben elnyerte a legnagyobb rangú holland díjat – a Royal Award for Modern Painting-et – amivel a holland Királynő tüntette ki.

Nuur Trafó Galériában bemutatott kiállításán a fő hangsúly a színekkel kapcsolatos munkáin lesz, melyekhez egyaránt használ színes füstbombákat, fényvisszaverő festéket, vagy festékbe kevert vitaminokat. Monokróm festészeti kísérletein kívül a színekhez kapcsolódó mágikus, gyermeki fantáziával átszőtt szöveg-alapú művei is megtalálhatók lesznek a kiállításon, mint például az általa készített interjú a fekete színnel.