Szubjektív Budapest térképek

Az elmúlt két évtized Budapest életében számos változást hozott: a rendszerváltás után a tár-sadalmi-gazdasági átalakulás nyomán új városi és társadalmi térszerkezet jött létre, az átmenet során a magánszektor kialakulása és a külföldi tőke megjelenése erősen átrajzolta a várost. Mindez kihatott Budapest fejlődésére, a városban zajló változásokra is. Az elmúlt évtizedekben a művészek ezekre a folyamatokra érzékenyen reagáltak.

Az OSA Archivum kiállítása két szálon építkezik. A 2010 tavaszán meghirdetett pályázatra 42 alkotás érkezett be, amelyből a szakmai zsüri a második fordulóba 12 alkotó művét juttatta tovább. A pályázat főleg a város funkcióit, a városi teret, az ott lakók mindennapjait, emlékeit, az átalakulás dinamikáját, a változásokat, rejtett hálózatokat bemutató alkotásokat várt. Emellett további kész műalkotások is bekerültek a válogatásba, olyanok, amelyek az elmúlt két évtized változásaira reagálnak, térképalapúak vagy térképpel, városi hálózattal kapcsolatosak. Közülük számos mű társadalmilag érzékeny problémát vet fel, pl. adatvizualizációs kísérlet poszt-szocialista emlékművek politikai térképére, hangostérkép vakok és gyengénlátók számára, a város egy drogdíler szemszögéből, átmeneti terek vizualizálása.

A kiállított művek esetében a térkép csak keret, amelyen keresztül a művész a térkép történetileg kétdimenziós műfajával szemben a megismerés, a valóság határait feszegetheti. A közigazgatásilag jól behatárolt Budapest nem csupán házakból, utakból, terekből és közművekből álló városi architektúra, hanem egy eltűnt vagy eltűnőben lévő korszak emlékeit, érzelmeit és kapcsolatait megjelenítő hálózat is. Akár egy mentális térkép által kirajzolt érzelmi útvonalrajz, akár egy műholdas felülnézeti perpektívára rárakódó festmény, vagy egy nap véletlen mozgását követő tiszta geometria és annak akciódokumentációja legyen a szubjektív nézőpont terméke, minden műben azoknak a láthatatlan folyamatoknak a szövete az érdekes, amely kialakítja a politika, a történelem egyén által megélt dimenzióját a városi reprezentációban, egy rejtett struktúrában, amely másképpen nem tárul fel.

Kiállító művészek: Barcsay Gergely – Berei Zoltán, Baranyai Levente, Bart Dániel – Liszka Tamás, Bujdosó Attila – Feles Dániel – Gergely Krisztián – Hajdu Gáspár (Kitchen Budapest), Dani Boglárka, Fisli Éva – Róbert Júlia – Varga Piroska, Gőbölyös Luca, Jerovetz György – Schmal Róza, Keresztes Zsófia, Keszegh Balázs – Székely Júlia, Lévai István, Matyus Dóra, Nagy Kristóf, Navratil Judit, Szigethy Anna, Tillmann Adél Hanna, Papp Tibor, Stark Attila, Wolsky András