Tárgyak

A kiállításon bemutatott installáció „Tárgyak” címmel egy fotósorozatból illetve a fotókon szereplő tárgyakból (nippek) áll össze. A hagyományos kontextusból kiragadott szobrokat nem a művész készítette, hanem „talált tárgyak”. A „Tárgyak”, a dísztárgyak stiláris és hangulati elemeit kisajátítva új jelentésrétegekkel bővülnek. A távolságtartó címadás a befogadás egyszerre több lehetséges alternatívájára irányítja a figyelmet. Mindezek ellenére a nippek sajátos hangulata válik a konceptuális, hagyományos értelemben esztétizáló és a hangulati rétegből felépülő „jelentések” meghatározó elemévé. A posztmodernitás egyik jellemző technikája az „idézés”, amely akár egy konkrét stílusra való jelzésszerű utalás is lehet. A „Tárgyak” esetében a kispolgári érzelmesség és báj – amely a múlt század biedermeier stílusának a sajátja – megújult formában köszön vissza. A felhasznált anyag, amely eredeti kontextusában még hatásvadász trükkök révén gyönyörködtet, újra pozícionálva elveszti eredendően giccses jellegét, viszont megmarad a báj: a fotókon szereplő tárgyakat élvezet nézegetni. Az eredeti kontextus másik alapvető sajátossága a tárgyak érzelmeinkre gyakorolt szerepe: a nippek a személyes kötődés tárgyai; a nippeknek történetük van. Ez a „történet” a Tárgyak esetében nem az egyedi tárgyak konkrét története, hanem egy személyes történet. Az autobiografikus hang, a nippek jelentésében meglevő zsánerkép kisajátításának aktusából születik meg. A magán átfordul a nyilvános szférájába, a zsánerkép a személyesen átéltet idézi.

Süvecz Emese