Sőt, a repertoár szélesebb, mint gondolnánk, ugyanis honi celebjeink demográfiai határok nélkül mulatnak együtt a hollywoodi sztárokkal. Így azon sem érdemes meglepődni, ha a hömpölygő tömegben Rúzsa Magdit látjuk feltunni, amint csodálkozó tekintettel épp Gwyneth Paltrow sminkes tanácsait hallgatja.
Kerekes nagyméretű újságpapír kollázsai úgy képesek mindenkit és mindent helyzetbe hozni, hogy közben a klasszikus képi struktúrákkal is szakítanak. A sok ezer, magazinokból gyűjtött, majd kartonokra applikált újságkivágat, a kiállítótér falára akasztva egy fikcionált, ám nagyon is valóságos világ körpanorámáját adja.
A kollázsok sziluettszerű képszéleiknek köszönhetően a falon ide-oda tologatva önállóan, vagy egymással összekapcsolódva is képesek a különböző képi narratívák létrehozására.
Ennek ellenére a bulizó tömeg, és a napfényes, pálmafás szigetvilágok jeleneteit betűzgetve ugyanúgy elveszhetünk a részletekben, mint Hieronymus Bosch gigantikus embertömegeket ábrázoló szürrealisztikus oltárképei esetében. A különbség csak annyi, hogy Kerekes képeitől csakúgy távoli a szakrális színezet, mint a britek pop fenegyerekétől, Richard Hamiltontól.
És ha tekintetünk egy- egy jelenetet követve a kollázs szigetek puzzle horizontja fölé emelkedik, akkor eljátszhatunk a gondolattal, hogy vajon milyen lehet a látkép a falakon felfelé szálló papírléghajók madárperspektívájából?
Zsikla Mónika