A kiállított képek egy város-világ részei, felvillantott képei és történetei. Jakatics-Szabó Veronika „urbanus pictus”, azaz városi festő, aki a saját személyes élményeit festi a gyerekkor rácsodálkozó elfogulatlanságával, felhasználva emlékeit, s így teremtve egy sajátos városi „magánmitológiát”.
A hangsúly a képi-festői kifejezésmódon van. Városi, hétköznapi pillanatok tűnnek fel szokatlan nézőpontból, kissé szürrealisztikus, olykor irreális módon, sajátos színárnyalatokba öltözve. Lírai hangvétel, melankolikus, humorral és iróniával oldott képi motívumrendszer jellemzi a festményeket.
