Vedlő rajzok

Olyan kiállításra készülök, amelyben skype-olni lehet a múltba. Igaz, csak egyszer, és csak rövid ideig. Sok embert kell majd odahívni. Illetve csak azokat, akik ott voltak a múltban, amikor felhívták őket, és azok közül is csak azokat, akikről azóta nem derült ki, hogy visszaéltek volna az így szerzett helyzeti előnyükkel a társadalom kárára. Bonyolult.

Ez még nem az a kiállítás. Az 2038 körül valósul meg, meglehetősen későn, már ami engem illet. Most csak rajzok lesznek.

A jövőbe üzenni nem akkora kunszt; tudok üzenni magamnak például ezekkel a műtárgyakkal – lehet, hogy lesz, amelyik még meglesz húsz év múlva is. Majd ott ülök, nézem, ahogy szétmállott. Pont mint én. Mállottan is homályos lesz a jövőképünk, egy dolgot leszámítva talán még a mostaninál is homályosabb. Várom már, hogy hívjon az a másik ember.

Kristóf Krisztián