Braun András festőművész a kilencvenes évek
közepén mozgalmas hatású és részletgazdagon
megfestett, op-artos hangvételű munkáival hívta fel
magára a figyelmet. Műveinek alapvető struktúráját
általában egy egyszerű geometriai alakzat határozza
meg: kör, ellipszis, spirál vagy négyzet, s ez az alakzat
számos apró, különböző színű
és formájú elemből épül fel.
Braun képei több rétegből állnak. Ezek a rácsos,
csíkos vagy koncentrikus vonalhálók átfedik egymást,
s ezáltal egy dinamikus, vibráló hatású felület
jön létre. A gondosan megtervezett és megfestett összetevők
teszik Braun műveit villódzóvá és keltik a
mozgás (általában forgás, örvénylés)
érzetét a nézőben. Jellegzetes színei, a
vörösek, sárgák, barnák csak fokozzák
ezt a hatást.
Braun András új sorozata az acb galériában kerül először a közönség elé. Új művei festmények hátoldalainak szabadon értelmezett rekonstrukciói. A műveken megjelennek a festmények hátoldalán valóban látható keretek, merevítések, és a vászon finom rasztere, mindez azonban megfestve és átdolgozva, továbbgondolva. A korábban körre vagy ellipszisre épített kompozíciót a legtöbb új műnél felváltja a vízszintes-függőleges egyenesek mentén megoldott elrendezés. A képek azonban egyre több, egyre apróbb elemből állnak össze. Hosszas nézésük egyúttal látásunk, forma- és színfelismerésünk próbája is: ami az egyik pillanatban még tisztán kivehető volt, az a következőben mozogni, vibrálni kezd.