Radek Brousil filmjének főhőse egy pusztulásra ítélt hal jelmezében járja a várost és a környékét miközben egy női „hyperobject” karakterrel folytat párbeszédet a végről, a szégyenről, a bűnről és a cselekvés lehetőségeiről.
Gördeszkázás, cigarettázás és az a bizonyos „pillangók a gyomorban” érzés, amik együttes jelenléte a hosszúra nyújtott, mindvégig távolságtartó felvételekkel és a magával ragadó zenével mintha a 90-es évek független, melankolikus-romantikus kultfilmjeinek világát idéznék meg.
Azonban a bensőséges és személyes élmény hitelességét, valódiságát folyamatosan felülírják a túlontúl színpadiasnak ható jelmezek és kellékek, az eltúlzott szerepjáték és a töredezett vágások, az elhangzó banális kinyilatkoztatások és a valódi katasztrófa mindig jelen levő árnyéka. Így a filmben a szándékosan feloldatlanul hagyott ambivalencia, ami a „belső” és a valódi élet közötti viszonyt jellemzi, egy utolsó figyelmeztető felhívásnak értelmezhető.
A kiállításon megjelenő textil tárgyak és a kimerevített filmkockák tovább fokozzák az aktivizmus és eszképizmus látszólag ellentmondásos viszonyát. A cseh történelem és kultúra kritikus olvasta keveredik a gyerekkor személyes érzelmeivel.
Radek Brousil Prágában élő művész, korábban a fotó térbeli kiterjesztésével kísérletezett, újabb munkáit a hagyományos fotó formátum mellett megjelenő videovetítés és textil vagy kerámia alapú installációk jellemzik.
A Glassyard Galériában első alkalommal mutatkozik be Magyarországon kifejezetten erre az alkalomra elkészült új videó munkájával és az ahhoz kapcsolódó fotó sorozatával, amely szokatlan érzékenységgel, erős zenei motívumokkal, álomszerű képekben fogalmazza meg azt a nehezen körülírható generációs életérzést, ami egyre látványosabban határozza meg az elkerülhetetlen klímakatasztrófa felé sodródó mindennapjainkat.
A jelenleg fenálló egészségügyi helyzetre való tekintettel a galéria határozatlan ideig egyéni látogatás keretében kizárólag előre egyeztetett időpontban látogatható. Bejelentkezni az email címen keresztül lehet.