Mirosław Bałka, Wojtek Bąkowski, Piotr Bosacki, Wojtek Doroszuk, Józef Robakowski, Zorka Wollny
Össze - beszélt filmek
2010. június 4. - július 16.
Megnyitó: 2010. június 3. 20:00
Kurátor: Piotr Krajewski
Megnyitják: Piotr Krajewski, Peternák Miklós
Az Össze-beszélt filmek című kiállítás lengyel művészek olyan videomunkáit mutatja be, amelyek közös jellemzője a szavak, a beszéd felhasználásának szándékos jellege. A válogatásban szereplő filmek nem csupán a vizualitás eszközével hatnak, az imago autonomitása a kiejtett szó hangzásával, és jelentésével találkozik.

A hangzás esztétikája, valamint a kiragadott jelentéstartalom - melos és logos - uralják a kép belső tartalmát. A szavak jelentése és a hanglejtés módja egy vers, egy ima vagy egy mágia függvényében változik és nyeri el valódi tartalmát. A képek fellázadnak a szöveg dominanciája, a kifejezőeszközök egész arzenálja, a költészet intenzitása, az imádság heve, vagy egy átok fenyegető ereje ellen. Ezáltal az imago új értelmezési keretet nyer.

A kiállított munkák esetében a nyelv számos formában ölt testet, de elsősorban mint egyfajta belső monológ jelenik meg.

A lengyel médiaművészet klasszikusának, Józef Robakowskinak Elmélkedés nyalakodás közben című filmjében a művész kedvenc macskája, Rudzik (Kis vörös), a film főhőse teljes odaadással tisztogatja bundáját. A háttérből Robakowski szájából két szó hangzik el: a nyalok, és a gondolkodom. A közvetlen közelről megörökített állat, és a két szó bennünk ébresztett képzetei hatására összeáll a macska portréja, e titokzatos lényé, mely a reprezentáció különböző formáiban jelenik meg, az egyiptomi mágiától, a mélylélektanon át, a horror-filmekig. Robakowski rá jellemző módon, a szavak által kérdőjelezi meg a kép objektív ártatlanságát.

Zorka Wollny Fekete filmje, melyben a vágyak és félelmek lebilincselő erővel jutnak kifejezésre, Sylvia Plath írása alapján készült. Egy rémálom ültetődik át a szubjektív kamerakezeléssel rögzített felvételre, ahol az álom sötétségének intenzitását a vetítővászon fekete színe még inkább fokozza. Erre a fekete háttérre kerül kivetítésre a nőiség többféle voltának, alakjának és álarcának megsokszorozódott mása, melynek szerepeit maga a narrátor ölti magára.

Miroslaw Balka Sundays Kill More című filmjében a tomboló vihar képeivel párhuzamosan az amerikai költő - a társadalom söpredéke - Charles Bukowski hangját hallja a néző. A maximális hangerővel, saját verseit felolvasó Bukowski hangja elnémítja a mennydörgést. Egy nyári vasárnapon készült hang és képfelvétel helyének és idopontjának valódi és ugyanakkor hamis egyezésére a vers címe, a Sundays Kill More Men Than Bombs nyújt magyarázatot. Ahogyan a tomboló természet, úgy az illúzióktól megfosztott költészet egyaránt veszélyes lehet.

Wojciech Bakowski Beszélt film 4 című munkája az azonos címet viselő sorozat utolsó epizódja, melyben a művész saját verseit animálja és szavalja el. Bakowski a vallomás-költészettel rokon elbeszélést, és sajátos audiovizuális komunikációs nyelvet alkalmaz. Radikálisan leegyszerűsített eszköztárral, nyelv- és képfoszlányokkal, egy végtelenül precízen és érzékenyen megfestett világot mutat, melyben ott rejtőzik a művész énje. Bakowski munkáiban a leegyszerűsített fogalmak, és képi megjelenítések többletjelentése kap nagy hangsúlyt.

Piotr Bosacki Szöges című animációs filmje tüntetően egyszerű technikával készült. Egy kézzel rajzolt négyzethálós rács, a négyzetekbe bevert szögek, valamint a szögekre kifeszített befőttes gumi, amelynek változik a helyzete. A film jelentésrendszere, összetevőit és logikáját tekintve a megtévesztésig egyszerűnek tűnik. Azonban az első ránézésre a különböző alakzatokat bemutató filmből, a gyermeki hangon felolvasott kommentár által filozófiai értekezés válik.

A Call Me Poetic című film Wojciech Doruszuk legújabb munkája, Magyarországon kerül először bemutatásra. A filmben egy színesbőrű new-yorki költő olvassa fel verseit és improvizál a kamera előtt. A fiatal költő különböző tárgyakkal a kezében - fodrászati kellékekek, mobiltelefon - mozog a kamera előtt és szavalja verseit. A médiákból ismert testnyelv, valamint a mindent eluraló rap a helyi rituálék nyelvezetét idézi.

Piotr Krajewski