A galéria terét, egy squatolt lakótérként
fogják fel (squat: elfoglalt ház, általában illegálisan),
amelyet a saját céljaik szerint kívánnak kihasználni
és működtetni. Az alkotók szándéka szerint
a helyiség működését tekintve leginkább
egy földalatti kulturális, politikai vagy szellemi csoport bázisához
hasonlítható. A hiányzó közösségi
terek iránti vágyból születik ez a modell , amely
aktív működésével nyitott párbeszédnek
akar teret adni.
Mint írják: Különböző eszközökkel
vizsgálunk és állítunk párhuzamba tudományos
elméleteket, spirituális tapasztalatokat, pszichedelikus élményeket,
művészeti jelenségeket és társadalmi, illetve
szociális problémákat. Mivel az elméleteket nem
tekintjük abszolút igazságoknak, azokat csak mint a megismerés
útjait tartjuk fontosnak, ezért néhány konkrét
javaslat mellett elsősorban kérdéseket fogalmazunk meg,
melyeket a látogatók továbbgondolhatnak.
Érdekel minket, mik lehetnek a művészek feladatai ma, milyen
eszközökkel alakíthatjuk hatékonyan környezetünket,
sőt hogyan használhatnánk a művészi gondolkodásmódot
konkrét problémák, illetve feladatok megoldására.
A kiállítás ideje alatt a művészek szeretnének
minél többet a térben tartózkodni, azt folyamatosan
fejleszteni, kihasználni a műteremmé és közösségi
térré átalakított galéria új funkcióit.