Mint a madár

A Mint a madár című nemzetközi csoportos kiállítás a madarak és a kortárs képzőművészet kapcsolódási pontjaira fókuszál, témája lehetőséget nyújt olyan ellentmondásos kérdésfelvetések körüljárására, mint az ember természethez fűződő változó viszonya, a környezettudatosság kihívásai, vagy az ökológia politikai dimenziói.

A kiállítás azon két szélsőséges tézis közé helyezi magát, melynek egyik véglete emberközpontúsága révén a madarakat csak metaforaként tudja értelmezni, a másik pedig, poszthumanista megközelítéséből adódóan egy fajok közötti dialógus létrehozását sürgeti.

A kiállítás címe a magyar neoavantgárd egyik ikonikus alkotására utal, Haraszty István 1972-es Mint a madár című művére. A madarat és a kalitkát ötvöző alkotás, egy tisztán emberközpontú nézőpontból, a saját korában a szocializmus alatti szabadság hiányának szimbóluma volt.

Míg a nyilvános közbeszédben a madarak főként ideológiai, mitológiai vagy nemzeti szimbólumok formájában és rétegeiben vannak jelen, addig ez a kiállítás arra próbál rákérdezni, hogy lehetnek-e más dimenziói a madarakhoz fűződő képzeteinknek ebben a mindannyiunkat érintő ökológiai vészhelyzetben?

A kiállítás szembe állítja a madarakkal kapcsolatos általános elképzeléseket és a madárfajokat megkülönböztető ornitológiai megközelítést, mely utóbbi többek között a madarak közötti kommunikáció komplexitásából, színes tollazatuk bonyolult vizuális kódjaiból, és kontinensek közötti vándorlásaikból indul ki. A történelem során a madár különféle antropomorf formákban jelent meg: az emberiség másvilágról, lélekről, szabadságról és békéről alkotott elképzeléseinek metaforájaként, vagy a nemzeti öntudat szimbólumaként.

Ugyanakkor az embert és a madarat elválasztó szakadék miatt a madarakra egyaránt tekintünk zsákmányként, élelemforrásként, trófeaként és házi-, vagy haszonállatként is. A Mint a madár című kiállítás a madarakkal való találkozás különböző területeit térképezi fel, miközben arra a kérdésre keresi a választ, hogy ez a metafora vajon nem hozott-e létre új jelentéseket a kortárs kritikai megközelítés számára.

A kiállításon résztvevő művészek között van, aki a madarak városi környezethez való adaptálódási képességeit vizsgálja, más a madarak és emberek közötti produktív vidéki együttéléssel, vagy az egyes fajok áttelepítéséből adódó problematikus környezeti hatásokkal foglalkozik. A természetvédelemmel kapcsolatos viták, a művészet és tudomány közötti hol kiegészítő, hol konfrontatív diskurzív kapcsolat, valamint a természet emberközpontúságának általános kritikája egyaránt felvetődik a kiállításon.

A kiállított művek felfedik azokat az ellentmondásokat, amelyek a madarakhoz kapcsolódó szimbolikus elképzelések, a mitikus és a nemzeti tudatban elfoglalt helyük, valamint a tradicionális kultúrák madarakhoz fűződő szövevényes és érzékeny viszonya között feszülnek.

A kiállítás a Translocal Institute által szervezett River School program része, a Green Art Lab Alliance (GALA) keretén belül az Európai Unió Kulturális Programjának támogatásával valósul meg.