A Várfok Galéria a Hegyvidék Galériával együttműködésben nagyszabású jubileumi kiállítást rendez kiemelkedő művésze, Mulasics László (1954 Szepetnek (H) – 2001 Feketebács (H)) születésének hetvenedik évfordulójára emlékezve.
Mulasics hirtelen halála óta a Várfok Galéria rendszeres jelleggel rendezi meg az egyes korszakokra koncentráló, azokat feltárni kívánó kiállításokat. Az idei, kerek évfordulón rendhagyó módon egyidőben, két helyszínen tekinthetik meg a látogatók az alkotásokat.
A Hegyvidék Galéria kiállítótere elsősorban a festőművész korai, az 1980-as években készült figurális műveinek ad otthont, a Várfok Galériában a ’90-es évek és a 2000-es évek legelejének művészete kerül fókuszba.
A viasszal megmunkált, rendkívüli arányérzékkel készült alkotások különleges technikájukkal, időn túli komplex szellemi világukkal ma is élő és elementáris erővel hirdetik Mulasics László megkerülhetetlen művészi nagyságát és egyetemes értékeit.
Mulasics László a ’80-as, ’90-es évek hazai színtérének meghatározó alakja volt, akinek pályája a ’80-as évek derekán indult, első alkotásai heves gesztusok által meghatározott figurális kompozíciók voltak. 1986-ban éles váltással elhagyta a figuralitást, megkezdődött a geometria térhódítása, és sokrétű anyagkísérletei 1987-ben elvezették az ókori viasztechnikához, az enkausztikához.
A felhevített viasszal való alkotás az idők folyamán összeforrt nevével, mesterévé vált. A ’80-as évek pszeudo térképeit, alaprajzait, archaikus építményeit a ’90-es években felváltották a művészettörténeti idézetek – vadászkutyák, griffek -, fizikai ábrák, csillagászati eszközök és diagramok.
A ’90-es évek második felének motívumkezelése a Pattern and Decoration örökségét hordozza, míg a képeken feltűnő írások, elméleti kutatások a konceptuális művészet felé közelítenek.
Az utolsó évek élénk színei, az új életre kelt növényi ornamentika, vegyítve a tudományos ábrákkal vagy geometrikusabb struktúrákkal, egy újabb korszak indulásának jeleit mutatják, mely kettétört a művész korai halálával.