A No Bread for Us című kiállítás Portugália gyarmati és Salazar-korszakbeli történelmének vizsgálatától a mai Magyarország társadalmi berendezkedésének tanulmányozásáig ível. A kiállító művészek a nőket érintő elnyomás működési mechanizmusait tárják fel a fotó, videó és performansz eszköztárán keresztül.
Szász Lilla a Captured Liberties (2018-) című projektjéből és a No Bread for Us at Men’s Tables (2023-) című, erre a kiállításra készült új sorozatából mutat be részleteket. A Captured Liberties a Salazar-korszak nőkre vonatkozó normarendszerét dolgozza fel a portugál Maria Teresa Braz személyes történetén és családi fotóarchívumán keresztül. A sorozatban megjelenő archív fotókat Szász játékosan párbeszédbe állítja a korszakot meghatározó feminista irodalmi szöveggyűjteményből, az Új portugál levelekből (1972) gyűjtött idézetekkel.
A No Bread for Us at Men’s Tables című új sorozatában Szász arra keresi a választ, hogy mit jelent a nők számára a szabadság a mai Magyarországon. A projekt megvalósításához az elmúlt egy évben a fotográfus olyan sokszínű társadalmi háttérrel rendelkező nőkkel beszélgetett, akik hajlandók voltak megosztani legintimebb tapasztalataikat. Az interjúk lenyomataként született meg a galériában először látható, idézetekkel ellátott portrésorozat.
Rita GT portugál képzőművész praxisa az emlékezet, az identitás és az emberi jogok témáit járja körül, performanszaiban gyakran kísérletezik a különböző ételek, ehető elemek beemelésével. A megnyitón egy játékos meglepetés intervenciót mutat be emellett október 16-án a galéria otthont ad Like a Woman (2019-) című performanszának, amely a nők életük során betöltött változatos szerepeit vizsgálja.
A performansz új verziója párbeszédbe lép Szász munkáiban megjelenő hangokkal, miközben olyan installatív elemeket hagy maga után, amelyek a kiállítás részeként a galériában maradnak. A kiállításon GT Unearthing (2021) című videóműve is bemutatásra kerül, amely tiszteleg „minden nő előtt, akit a férfiak gyarmati terjeszkedése magával ragadott, akik kénytelenek voltak elhagyni otthonukat—azok előtt az énekesnők előtt, akik egész életüket a földeken töltötték munkával, akik dalokat hoztak, akik elmentek és nem tértek vissza.” (Rita GT)