„Akkor mondtam le igazán le igazán a tükör-könyv megírásáról, amikor már tudtam, hogy az egész világ egy tükör, mindenki benne egy tükör és minden mű tükör.”
[Győrffy Sándor és Beke László beszélgetése, 2015]
A Képző 2025-ben a Barcsay-teremben rendezett kiállításainak sora Beke Lászlóra emlékezve zárul. A TÜKÖR/KÉPMÁS látogatók, szakemberek, ismerősök, barátok által továbbgondolható és kiegészíthető, át- és újrarendezhető nyitott, nem hierarchikus struktúra: „egyfajta palimpszeszt” [Ivan Ladislav Galeta], „alternatív múlt-emlékmű” [Sugár János].
„Vissza- és előretekintés” [Érmezei Zoltán], archeológia & futurológia, fikció(s)kiállítás: eltérő státuszú, jelentőségű nyomok/valóságtöredékek rögzítése térben és időben. Az „egészben látás kényszere” [BL] ellenére/miatt, lehetetlen kísérlet – a HIÁNY körberajzolása.
Mind map tematikus csomópontokkal, amelynek fő gerincvonalai egyrészt a TÜKÖR/KÉPMÁS Bekét évtizedekig foglalkoztató kérdéskörének elágazásai, művészeti, képi és gondolati, teológiai és spirituális vonatkozásai, másrészt pedig mindennapos, folytatásra, jövőbeli megvalósításra „kiszervezett” [Azbej Kristóf], tennivalós-cédulás PALIMPSZESZT-projektje. Hasonló, szinte az életmű jelentős részét lefedni, értelmezni segítő layert, gondolkodásmódbeli „hangoltságot” képviselnek a látvány szerkezetében Pauer Gyula, valamint Érmezei Zoltán művei, munkásságának dokumentumai.
A térformák – a léptékváltó fali, táblás és dobozos képstruktúrák, szövegtükrök montázsai [Erdély Miklós], a halmozások, a legyezőszerűen szétnyíló táblasorok – interpretációs módok is egyben. Az életmű karakterének megfelelően (így) minden egyes együttállás, metszés- és/vagy csomópont mind horizontális, mind vertikális, mind pedig mélységi irányban újabb tér és időrétegeket érint, köt össze, újabb irányokat, vektor-találkozásokat generál.
Mindenben kitüntetett szerepet kapnak a térben elhelyezett szemléltető eszközök a(z iskola)táblák [Beuys, Ben Vautier, Beke és Galeta, Sorin Dumitrescu], sokféle szerepben: emlékfalként, hordozó-, üzenő- és kirakodó-felületekként, tematikus válogatásokat keretezve [Aranyalap; Hommage; „Adva van”; Nagybeteg; Ősfotó; P.É.R.Y. Puci; Diagram stb.], alkalmi fotóalbumok „lapjaiként”. A jegyzetelés, az adatvizualizáció, a gondolatstruktúra rögzítés, a diagramokba sűrített komplex adatközlés síkjai.
Fehér Márta képzőművész kiállítási koncepciójának megvalósításában Százados László művészettörténész működött közre.