Idén a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület vezetőségi tagjai Kopeczky Róna kurátort, művészettörténészt kérték fel a Herczeg Klára-díj Senior shortlistjének megajánlására. A három jelölt közül a zsűri: Csáky Marianne, KissPál Szabolcs, valamint Petrányi Zsolt választott nyertest.
A junior kategória várományosait az FKSE tagjai anonim módon jelölhették, az így kapott listából pedig az idei zsűriben meghívottként Muskovics Gyula, a vezetőségből Móró Zsófia és Sárvári Regina, valamint az előző év junior nyerteseiként Bolla Szilvia és Lődi Áron választották ki a díjazottat.
A háromtagú zsűri (Csáky Marianne, KissPál Szabolcs, Petrányi Zsolt) által senior díjazottként választott Németh Ilona méltatása:
“Németh Ilona (1963) kilencvenes évekbeli fellépése óta következetesen a művészetét a társadalmi felelősségvállalással hozza kapcsolatba, azt egy olyan médiumnak tekinti, ami meg tudja változtatni a társadalmat, világnézetet és közösséget formál, kritikusan reagál a világban vagy egy adott országban végbe menő folyamatokra.
Munkásságában szűkebb környezetéből, saját életteréből és identitiásából indul ki. Dunaszerdahelyen él, ahol kisebbségi szlovákiai magyarként szemléli az etnikai, gender és politikai jelenségeket: fellép az egyre inkább konzervatívabbá váló kultúrpolitikai közeg szűklátókörűsége ellen, hogy a demagógia helyett valós, nemzetiségi és más kérdésekkel foglalkozó tematikákra hívja fel a figyelmet.
Német Ilona a kilencvenes években festészeti és tipográfiai tanulmányok után új mediális kifejezésmódokat keresett, installációi, köztéri munkái és videói az egyén és a hatalom viszonyával (Reggel, videó, 2003), a kisebbségek társadalmi beilleszkedésének korlátaival (BP Public Art, Budapest, 2007), a nemzeti identitás értelmezésével foglalkoztak (Tükör, Győr, 2009) és foglalkoznak. Tematizálja a személyes (Nyolc férfi, videoinstalláció, 2009-2012) és regionális történelem feldolgozását (Eastern sugar, installáció, 2022), ami nézete szerint szorosan hozzájárul az identitáshoz és az identitáspolitikához. Műveinek egy fontos csoportját alkotják a feminizmussal kapcsolatba hozható alkotások, amelyek a környezettel való viszonyt (Nőgyógyászati magánrendelő installáció, 2002), a társadalmi és nemi szerepeket (Többfunkciós nő, installáció, 1998) elemzik.
Németh Ilona 1999-ben szerepelt a Szlovák pavilonban a Velencei Biennálén, nemzetközi kiállításai mellett meghatározó pedagógiai munkássága, 2004-2019-ig a pozsonyi Képzőművészeti Egyetem Intermédia és multimédia szakának professzora, 2021- a Szlovák Technológiai Egyetem Építészet és design szakának professzora.”
Az idei junior díjazottként Agg Lilit kiválasztó öttagú zsűri (Bolla Szilvia, Lődi Áron, Móró Zsófia, Muskovics Gyula, Sárvári Regina) indoklása:
“Agg Lili (1991) Budapesten élő képzőművész, a 2016-ban alapított MŰTŐ artist-run galéria és kollektíva társalapítója és aktív tagja. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen esztétikát és művészettörténetet tanult, majd a Magyar Képzőművészeti Egyetemen 2018-ban diplomázott festőként. Ugyanitt kezdte meg doktori tanulmányait 2020-ban. 2022 óta a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület tagja.
Kutatói és ehhez szervesen kapcsolódó alkotói munkájában az alulról szerveződő kultúra és művészet jövőbeli szerepét vizsgálja. Emellett értelmezi újra az utópia fogalmát már létező elméleteken keresztül, intuitív és érzéki módon megjelenítve alkotásaiban. Kritikai szemlélettel bontja fel a kulturális és művészeti szcéna hatalmi struktúráit, önkizsákmányolásra épülő rendszereit.
Installatív munkáiban megjelenik a képzőművészet és mindennapok médiumainak újszerű értelmezése, melyekben modellekként vizsgálja és ötvözi a festészet, az új média, a táblakép és objektum, a valóság és a digitális világ elemeit.
Munkái egyéni és csoportos kiállításokon szerepeltek többek között Belgrádban, Pozsonyban, Los Angelesben, Kolozsváron, Bécsben és Budapesten. Idén szeptemberben a győri Torulában valósult meg Lelet T-6391/3 címmel eddigi legnagyobb léptékű hazai egyéni kiállítása, ami a doktori disszertációjához tartozó mestermunka volt.
A zsűri a díjjal nem csak Lili alkotói és kutatói munkásságát, hanem elismerésre méltó közösségszervezői tevékenységét egyaránt szeretné kiemelni.”