A művészet az idő vasfogait megszégyenítő frissességgel mossa el a korosztályok sztereotip határait. Léteznek-e generációs izolációk, szeparációk, klikkek a művészetben? Érzékelhető-e változás a magyar figurális festészetben, ha csak az elmúlt 40 évre tekintünk vissza? Milyen hatással van a kor, a társadalom, a technológia a művészetre, alkotói folyamatokra? A kiállításon három különböző generációból hat művész mutatja be munkáit. A válogatás a korosztályok közötti különbözőségek és hasonlóságok felderítésére ad lehetőséget a művészi gondolat, megformálás, technika és a prioritási jellemzők jegyében.
A kiállító művészek mind ismerik egymást, szakmai, baráti kapcsolatuk akár egy vagy több évtizede is fennáll. Bár többnyire nem dolgoznak egy műteremben, egymás munkásságának érzékeny szemlélői. Művészetük önálló lábakon halad a csillagok felé, és vissza-visszanéz. Egymás tükrében ragyog a fény. A kölcsönös érdeklődésből származó hatások tudattalanul is, elkerülhetetlenül is csendes párbeszédre ösztönzik az alkotók munkáit. Ennek a diskurzusnak lehetünk tanúi a létrejött tárlaton.
Kiállító művészek: Bartus Ferenc, Bíró Botond, Dér Virág, Nagy Árpád Pika, Sebestyén Zoltán, Taskovics Éva