Banális

Hétköznapi, kommersz, untig hallott/látott, közönséges, lapos, elcsépelt – írja az értelmező kéziszótár. Tárgyak amerre nézünk, amit megérintünk, ami körülvesz minket.

Napi rutinnal vesszük elő, használjuk, tesszük el, hagyjuk elöl, útban, félre. Imádjuk vagy alig vesszük észre, gyűjtjük, unjuk, kidobjuk, és általában nem látványként, önálló plasztikus elemként tekintünk rájuk. Többnyire nem is fogalmazzuk meg kapcsolatunkat, viszonyulásainkat tárgyainkhoz.

Vajon milyen – lapos, közönséges, elcsépelt vagy más – a viszonyunk a körülöttünk lévő tárgyakkal, helyzetekkel, erre keres válaszokat a Banális című kiállítás és a hozzá kapcsolódó akció, valamint programsorozat.

Hat képzőművész, hat különbözo személyiség, alkat, művészi megközelítés és koncepció. Legalább hat, de inkább sokkal több válasz, s még újabb kérdések tőlük.

S mit tehet mindehhez hozzá a látogatók által behozott tárgyak és történeteik gyűjteménye, felszínre hozhat-e újabb kérdéseket Duchamp ready-made-jei után, a pop-art után? Akárhonnan érkezhetnek válaszok? Esetleg kérdések?

Megváltoztatja-e ezeket a tárgyakat a galéria közege, vagy a tárgytulajdonosokban a látogatókban zajlik le változás, netán a galéria alakul át?

A legközönségesebb tárgynak is lehet üzenete, jelentése, metafora és asszociációs értéke? Elvesztik-e, elveszíthetik-e banalitásukat, hordoznak-e titkokat? S melyek az újabb kérdések? Milyen különös rendező erővel bírhat a véletlen? Mi kerül a térbe, mit hoznak a vállalkozó kedvű látogatók? Milyen új konstelláció jön, jöhet létre?

A Banális projekt aktív és kíváncsi részvételre invitál, hogy keressünk kérdéseket, válaszokat és élményeket, miközben közvetlen környezetünk valóságos, hétköznapi tárgyai kerülnek a figyelem középpontjába.