Csak művészeknek

2006. március 1. – március 17.
MegnyitóOpening: 2006. február 28. 19:00
KurátorCurator: Erőss Nikolett
Édes szuicid édes
(1,2)

Méhek nélküli mézzel érintkeztem – vágta rá önkéntelenül, és a pénzvakaró kezét kereste. A lokalizátor őre mindig megbízható forrásból táplálkozott [térbeli szaglás] így az automatizmust, mellyel a pénzért nyúlt ma is kiegészítette egy hosszú mozdulatsorral. A lába mögé hajolt. Egy ajándékot hoztam – mondta, és átnyújtotta az autóalkatrészt.
Az ovális, finom borítású (vastag bőr, acélos műanyag, szőrmetakarós) háromcsillagos karikán éles szavak sorakoztak egymás után. „A Formula 1-es világbajnok kormánya, Őszentsége XVI. Benedek, a kereszténység vezetőjének részére. Michael Schumacher.” Nem volt járatos a sportban, de abban biztos volt, hogy ilyet már látott.
Mi a faszom ez? – kérdezte, és rádobta a képzeletbeli asztalra.
Honnan fejed ezeket? – dühöngte túl magát a színpadiasság hevéért.
Vidd innen a picsába, de előbb fizess! -üvöltözött tovább.
Bazdmeg, az interoperatív tényeknél maradva, a mexikói férfi bajnokság másodosztályában szereplő Celaya leigazolta az ország legjobb női labdarúgóját, Maribel Dominguezt. A csaj régóta a válogatott sztárja: eddigi 43 nemzetközi mérkőzésén 42-szer csörgette a hálót .- nyugtatta az üzlettárs, és némi ráadás reményében még egyszer megcsörgette a mobilját. Üzenetem érkezett, villant ekkor a szemébe, és kicsomagoltatta a levelet.
Csak úgy maradhatsz fiatal, ha rossz az emlékezőtehetséged – sugározta a narancs-fekete színkombinációs kijelző. A telefonszám ismeretlen.
Mi a faszom ez? – kérdezte, és átnyújtotta a telefont.
Küld át nekem is! – lelkendezett, és húzta elő a sajátját, hogy biztos legyen a transzferben. Olyan igazságod lesz, amilyet vásárolsz magadnak! A jó minőségu igazság drága dolog! -húzta el a száját, mert harmadszorra sem ment át az üzenet.
Terheltek a rendszerek!
Az jó – vágta rá. Az mindig a földrengés előszele.
Semmi nyájas harsona, semmi nyájas vakvágány! Irány a szerverek! – üvöltözték immár mind a ketten. Azzal lerohantak a biztos falú földszinti helységbe. Ott nincs térerő – futott át mindkettőjük agyán, magyarán ott sincs kellő szakértelemmel piacosítva a levegő – lihegtek tovább lefelé. Lent megbeszéljük – néztek egymásra, de csak az egyikőjük cipőfűzője engedte el magát. Jó, mert én éppen töltök – vágta rá a másik technikásan.

(részlet a „Hol vagyok Pesten” című musicalből.)

Mi a faszom ez?
Nem látod?! Két darab kockacukor!

(részlet Medvegy András „Csak Művészeknek” című kiállításának vernisszázsáról)

Horváth Tibor
(Tesco-Puma ügynök)