Életműkiállítás

„A kis dolgok végtelenségét kutatom, mert ezekben is benne lehet az Utolsó Ítélet drámaisága” (Deim Pál)

Szentendrén gazdag hagyománya van a képzőművészetnek. Deim Pál szerencsés alkat, éppen ebben a kisvárosban jött a világra és a hely szelleme bizonyára közrejátszott élete alakulásában. Mestereinek az itt alkotó művészek közül elsősorban Vajdát, Barcsayt vallja. A szentendreiség festői nyelve a képtémák jellegzetes motívumaiban érzékelhető. Külföldi ösztöndíjai (1967. Brüsszel, Párizs) hozományaként formanyelve absztraktabbá, geometrikusabbá válik. Megalkotja jellegzetes idol figuráját, egy az emberi test alakját követő bábfigurát, amely ettől kezdve lenyomatként, árnyékként, félbe, negyedbe vágva, elforgatva, merészen vagy visszahúzódva, de minden alkotáson és közegben megjelenik, kohéziót és igazodási pontot teremtve művészetében.

1978-ban maga állított össze egy listát, arról milyen asszociációkat idéz meg számára a bábu és az összeillesztett kettősbábu.
Bábu: ember, nő, férfi, múmia, pozitív, negatív, álló, fekvő, fekete, vörös, hegy, őshernyó, rakéta, beprogramozott, jelenlét, hiány, rács, búvóhely, ősanya, lugas, ház, barlang, koporsó, behatolás, lebegés, űr, nyugalom, organikus, személytelen, arcnélküli, mindenki, egyedül.
Kettősbábu: emberpár, ádám-éva, emberiség, társak, szerelem, szeretkezés, megtermékenyülés, együtt, összebújva, rettegés, félelem, kiszolgáltatottság, megalázottak, pozitív-negatív, fény-árny, ellentét, egység, biztonság, egész, kapcsolat, tagadás, nyitány, kezdet, vég.

A bábu születéséről és alakváltozatáról azóta számos tanulmány született, a kiállításon képek, szobrok révén követhető a „bábu útja”, amely küzdelmes, fájdalmas és örömteli egyszerre. Deim Pál bábjai állandó piktogramok, amelyek mégis mindig változásban vannak. Örökké érintkeznek a külvilággal, egymással taszítják, vonzzák, tartják, elejtik, összenyomják egymást. Egyszerre hétköznapiak és a transzcendens világ küldöttei.

A jelenlegi kiállítás elsősorban az elmúlt 14 év műveinek bemutatására törekszik, másik sarokpontja Deim korai, útkeresését jelző művei, amelyek ritkán vagy egyáltalán nem voltak láthatóak eddig a nagyközönség számára.