Figuratív képek

Egy héten keresztül egy időben kerül bemutatásra Konkoly Gyula két kiállítása: az egyik a Dorottya Galériában, ahol a művész Lombképeit tekinthetik meg az érdeklődők, a másik az Ernst Múzeumban, ahol Konkoly figuratív képeiből rendezünk kiállítást. Az Ernst Múzeumban reprezentatív válogatást mutatunk be Konkoly figuratív képeiből. A kiállításon szereplő képek közül az egyik legkorábbi az 1964-ben készült A Múzsa jelenléte a főiskolán című. Ettől a korai képtől egészen a 2002 decemberében elkészült munkákig követhetjük nyomon azt a folyamatot, ahogyan Konkoly művészetében a figurativitás megjelenik. Az erősen kontrasztos és élesen geometrikus formákra szabott képeket jól ellenpontozza a Dorottya Galériában bemutatott 13 eredeti litográfia, az úgynevezett Lombképek (1997). A felülnézetből foltszerűen ábrázolt lombok a megfoghatatlanságot, a természet számszerűtlenségét, birtokolhatatlanságát, az állandó mozgásban létet mutatják be szemben az Ernst Múzeumban látható festményekkel, melyekre épp a konkrétság, megszámlálhatóság, statikusság jellemző. A szokatlan geometrikus képkivágatok által hangsúlyossá válik, hogy ez csak egy szelet, egy tetszőlegesen (akár szándékosan) kiválasztott rész a valóságból. A figurákban érezhető lendület azonban másfajta mozgást érzékeltet, mint a Lombképek. Itt az idő pillanatnyi és mesterséges megszakításával van dolgunk, míg a Lombképeknél éppen a mozgás ábrázolódik. A festmények gyakran fotószerűen realisztikus jellegével Konkoly szándékosan eljátszik néha. Sokszor az az érzésünk, mintha az életnagyságban ábrázolt figurák a vásznon innen vagy túl, de semmiképp sem rajta lennének, hogy a vászon felületi funkció helyett inkább az üveghez hasonló funkciót tölt be: elválaszt kintet és bentet. Tükröz. Konkoly radikálisan következetes és következetesen radikális. Vegyük komolyan!