Sutherland műalkotásai megzavarják a modernista absztrakció hagyományos fogalmait. Ingatag téglalapok, hisztérikus rácsok és egyéb formák alkotják a festői „Sutherland” építőköveit, ahol a „céltalan geometria” és a ferde horizontok jövőbeli tájat sugallnak. A művész rajzai és kollagisztikus kompozíciói egyaránt egyfajta „off-grid életet”, egy „utópisztikus idillt” szimbolizálnak.
Az alkotások dacolnak a hagyományokkal a törött vakrámák és a szakadt, vagy hajtogatott vászon használatával, magukban foglalva a rombolás és a teremtés fizikai aktusát. Alapelv a hagyományos művészi motívumok és anyagok újrahasznosítása és újraértelmezése. Az elemek dinamikus kompozíciókat hoznak létre, amelyek szokatlanságukban gyönyörködtetnek.
Ha elég mélyre ásunk a modernitás rétegeiben – annak számos iskolájában és az absztrakció megnyilvánulásaiban –, olyan helyen találjuk magunkat, ahol a képek referenciális és relációs minősége elhomályosul, míg a nyers és az elemi előtérbe kerül.
A Flabbergast című tárlat David S Sutherland festményeit és asszamblázsait mutatja be, amelyek egy folyamatosan változó és disztópikus világot dolgoznak fel. A művek azt sugallják, hogy a kortárs „valóság” idegenebb, mint a fikció.