A tárlat a kiállító művész körülbelül öt évvel ezelőtt elkezdett grafika-installációinak, grafikai sorozatainak a folytatása és továbbgondolása. A korábbi és a legfrissebb alkotásokból válogató kiállítás olyan témákat jár körbe, amelyek a hittel, a magánszférával és a nyilvánossággal, a belső, személyes értékekkel, valamint a kollektív, társadalmi normák és az egyénre nehezedő elvárások közt feszülő ellentmondásos viszonyrendszerrel, a személyes traumákkal és a társadalmi szinten tabunak számító kérdésekkel foglalkoznak.
Mayer Éva munkáinak és személyes tapasztalatainak középpontjában évek óta a remény, az elfogadás és az elengedés, a gondviselés, valamint a gondoskodás vágyának kérdéskörei állnak; az anyaságot, a gyermekre várakozást és annak hiányát, valamint az ebből fakadóan átélt traumatizált helyzeteket dolgozza fel alkotásaiban, egy általa kifejlesztett, egyedi grafikai és festészeti technikával.
Különleges, kísérleti grafikái üveg- és akvarell anyagok, illetve különböző szkennelési, előhívási és 3D-s modellezési technikák kombinációjából jönnek létre. Személyes tapasztalatait, traumáit univerzális szintre emeli, egyrészt vizuális eszközökkel, másrészt a sors- és nőtársakkal folytatott beszélgetések során, valamint gyermektelen és gyermekes anyáktól anonim kérdőív alapján összegyűjtött szöveges történetekkel, babaváró imákkal.
Művei, többek között méhsejt-motívumú alapformáival, komplex szimbólumrendszerükkel, a mikro- és makrovilágból kölcsönzött elemeivel a termékenység, a rend és rendetlenség, a pusztulás és tisztulás, a hit és remény, az elfogadás és elengedés, a dolgok helyre rakásának és megértésének kérdéseit vetik fel, de a növekedésre és a sikeres fogantatásra is utalnak.
A kiállított munkák lényegében egy imaginációs gyakorlat részei, melynek során az alkotó belső gyógyító képeken keresztül jeleníti meg korábbi emlékeit, valamint jövőbeli vágyait, segítve azok megvalósulását.