Katitzi – Egy valóság ihlette irodalmi alak

„Mi vagyok? Cigány! Micsoda? Az meg mi?” Katica, a kilenc éves kislány, Katarina Taikon és egyben kiállításunk főhőse, a jók és rosszak (a mese) világában ekképpen szembesül származásával a háború előtti Svédországban, hogy azután a „nyugati jóléti államban” egy életen át keresse helyét és otthonát.

Katarina Taikon roma származású svéd írónő már az 1963-ban megjelent Cigánynő című könyvével is nagy port kavart, később azután irodalmi és politikai aktivizmusával (nővérével, Rosa Taikon-nal együtt küzdve a romák jogaiért) rázta fel a svéd közvéleményt. A Katitzi című, 13 könyvből álló, önéletrajzi ihletésű, 1970-es években kiadott gyermekregénye lapjain a „fényes” demokrácia, a svéd jóléti társadalom diszkriminációval átitatottan, a közép-kelet-európai olvasó számára meglepően sötét színben tűnik fel; a könyv egy ártatlan és kíváncsi gyerek történetének elbeszélésén keresztül leszámol a nyugat-európai „fejlett” demokráciák, a nyugati „egyenlőség és jólét” mítoszával.

Katica a svéd gyermekirodalom egyik legmeghatározóbb figurája a nemzetközileg is jól ismert Nils Holgersson és Harisnyás Pippi mellett. Gyerekek és felnőttek százezrei olvasták el a könyvet Svédországban, 1980-ban például 432000 könyvtárból kikölcsönzött példányt jegyez. A történet megjelenése után nem sokkal képregény, képes könyv formáját öltötte, népszerű tévé-sorozat készült belőle, ami később dvd-n is megjelent; az elmúlt pár évben a göteborgi Folkteatern készített belőle családi színházi darabot, illetve a stockholmi Nationalteatern tűzte műsorára hiphopos, posztmodern feldolgozásban. Általános iskolás nézők ezreihez jutott már el a színdarab.

Mindent összevetve, a Katitzi c. könyvsorozat több generáció számára jelentett lenyűgöző olvasmányt, egyszersmind – a hatvanas évek új, realista gyermekirodalmának számottevő példájaként – ablakot a kegyetlen valóságra, az etnikai, társadalmi feszültségekkel terhelt svéd viszonyokra, a svédországi romák sorsára.

Vajon mi a Taikon-történet elsöprő sikerének, népszerűségének oka? Azáltal, hogy Katica csak később tudja meg magáról, hogy cigány, vagyis a szövegbe „behúzza” a nem roma olvasókat is, a történet mindenki számára könnyedén átélhetővé válik? Talán a meseregény az a műfaj, amely a vándorlással, ezzel az ősi motívummal párosulva különösen átélhetővé teszi az otthon-keresés történetét? Vagy, egy cigány kislány sorsa a 20.(21.) századi, rasszista európai viszonyok között az, ami ennyire megindító? És ha igen, miért csak az irodalom formájában az? Ez a könyv lenne az, mely – a társadalmi igazságtalanság, a rasszizmus tekintetében – végre „felnyitja” az olvasó szemét? Vagy éppen hogy a romák világából vett, s a nem roma olvasó számára korábban elképzelhetetlen kalandok tartják fenn a mindenkori olvasó figyelmét?

„Az irodalom éppenséggel nem egyéb, mint humanizmus és politika egyesülése” – ahogy Thomas Mann Settembrinije mondja. Van-e/Miért nincs nekünk Katarina Taikonunk? Miért nincsen Katitzink? Mit képes elmondani egy gyerek, pontosabban egy gyerekkönyv a rasszizmus természetéről? (Mindent.) Fontos lenne-e nekünk, hogy legyen egy Katicánk? Mennyit képes adni egy gyerekkönyv a „toleranciára neveléshez”, illetve hogyan védhetjük meg manapság gyermekeinket a rasszista irodalomtól, írásoktól?

A Katitzi – egy valóság ihlette irodalmi alakcímű kiállításunkkal ezekre a kérdésekre keresünk válaszokat; s ebben olyan nemzetközi szakértők lesznek segítségünkre, mint Maria Lind kurátor, Lawen Mohtadi író, valamint a szerző, Katarina Taikon lánya, Angelica Ström.

A Gallery8 október 9-én délután tartandó irodalmi beszélgetése és az utána megnyíló kiállítás Katarina Taikon irodalmi és politikai életművének történeti bemutatásán túl kísérlet arra, hogy felfedje a Katitzi c. gyerekregény „sikertörténetének” titkát, mintegy értelmezze a „Katitzi-jelenséget”, s az alapján reflektáljon a magyarországi – akár irodalmi, akár politikai – viszonyokra. A kiállítás ideje alatt, a galéria terében múzeumpedagógiai gyermekfoglalkozások segítenek majd abban, hogy Katica története és üzenete valóban eljusson azokhoz, akiknek az írónő szánta: roma és nem roma gyerekekhez, családokhoz és pedagógusokhoz.

A kiállítás tárgya Katarina Taikon (1932-1995) Katitzi című, önéletrajzi ihletésű gyerekkönyve, melyet a szerző 1969 és 1982 között publikált és eredetileg tizenhárom könyvet,valamint nyolc képeskönyvet foglalt magában. A kiállítás a Katitzi könyvek Björn Hedlund által illusztrált első kiadásainak bemutatása mellett a mű befogadástörténetét is részletesen feltárják: azokat a cikkeket, könyvismertetőket, filmeket, tévéprogramokat, fényképeket és a Katitzi-hoz tartozó egyéb anyagokat is megtekintheti a látogató, melyek mind-mind segítik majd abban, hogy a Katica nevű főhős különös népszerűségét megérthesse és átélhesse.

A kiállítás magyarországi bemutatásának és kapcsolódó programjainak kurátora: Vaspál Veronika, irodalomtörténész

A projekt a Tensta Konsthall 2012 októbere és 2013 januárja között megrendezett Katitzi – A Literary Figure Rooted in Reality című kiállítását adaptálja.

Irodalmi workshop: 2013. október 9. 14.00-16.00