A kiválasztott figura/tárgy képein aztán mindig egy különös világba kerül, oda, ahol az emberek és a tárgyak nem konkrét térben és időben, de kizárólag a saját létezésük által definiált világban konkretizálódnak.
Szűcs legújabb festményei a nyári napfogyatkozások világába vezetnek minket. Kezükben gumimatracot tartó párok, sötét eget kémlelő fürdőruhás figurák, semmibe vezető csúszdák jelennek meg a képeken.
Erős zöldek, szinte foszforeszkáló rózsaszínek és feketébe hajló szürkék határozzák meg az új művek színvilágát – egy olyan álomba pillanthatunk itt be, amit már valószínűleg mindnyájan láttunk.
Szűcs szeret a nézőivel játszani, de ugyanúgy a titkait is megosztja velünk, hisz új képeivel elárulja azt is, hogy az Exits, vagyis Kijáratok kifejezés nála nem pusztán az ajtók fölött elhelyezett jelekre, de inkább a világok közötti átjárhatóságra, saját belső kép-világának a külső világba, vagyis a festményeken történő leleplezésére utal.