Néhány, referenciapontként szereplő régebbi munka mellett a kiállítás javarészt új műveket mutat be. Ennek indoka az az utóbbi időben észlelhető fordulat KissPál Szabolcs művészeti tevékenységében, mely eddigi kutatásait tágabb kontextusba helyezi.
E változás jellemzői alkotói problematikájának elmozdulása az önreflexióról és a művészet formai nyelvezetének vizsgálatáról a társadalom, a politika és történelem irányába, a médiaművészethez kötődő percepciós kérdésekről a médián keresztül történő észlelés kritikai elemzése felé.
A referenciaként szereplő munkák között helyet kap a Félúton ÉNY felé (2004) című, Magyarországon még be nem mutatott videó, mely a művész köztes-pozíciója mellett foglal állást, amely egyszerre adja meg számára a társadalom és a művészeti szféra közötti átjárás lehetőségét és írja elő annak szükségszerűségét.
A Maya II. című videó, a Maya III. és a Vázlat 1:1 méretben című új installációk KissPál régebbi, a látás és észlelés kettősségét, valamint az egyén és a történelem kapcsolatát elemző munkáinak következetes kiterjesztései.
Az új műalkotások kiindulópontjai napjaink köztéri eseményei, a közéleti diskurzusok/viták, a társadalom megosztottsága, valamint az ideálok korróziója. Az új munkák – installációk, videók, fotók – a köztér fogalmának elemzésére tesznek javaslatot, a képviseleti demokrácia eszméje és gyakorlata közötti különbözőségekre mutatnak rá, a (politikai) reprezentáció kérdéseivel foglalkoznak, az egyénnek a különböző (jogi, politikai, gazdasági) keretek/korlátok között fennálló lehetőségeit és felelősségét taglalják. KissPál Szabolcs kiállítása a művész társadalmi szerepének, az esztétika és politika viszonyának újragondolására késztet.