Magánideológiák

Az MKE Művészeti és Művészetelméleti Szakkollégium Kötöde munkacsoportjának kiállítása

2017. április 7. – április 9.
MegnyitóOpening: 2017. április 6. 18:00
MegnyitjákRemarks by: Katona Anikó, K. Horváth Zsolt

Kiállítók: Bozzai Dániel, Hoffmann Tamás Boldi, Imre Réka, Máté Dániel, Nizák Júlia, Szabó Andrea

Koncepció: Albert Ádám
Kurzus: Katona Anikó
Workshop: Szigeti Árpád // Hurrikan Press

A kiállítás egy féléves kurzus eredményeit mutatja be, amelyben egy tervezőgrafika-történeti előadás sorozathoz kapcsolódott egy alkotói feladat: így születtek a magánideológiák. A kurzus a megszokottól (kronologikus stílustörténet) eltérő módon, a társadalmi folyamatok és a politikai ideológiák hatása felől mutatta be a tervezőgrafika történetét. Tárgyalta a baloldali mozgalmak hatását (az Arts & Craftstól a szocreálig); a nacionalizmus megjelenítéseit, a háborúk és forradalmak propagandáját, stb.

Megfigyelésünk, hogy semmilyen művészet, így a design sem egy társadalmi-politikai kontextustól elzárt, légüres térben alkot, hanem annak szerves részeként. Különösen igaz ez a tervezőgrafikára, amelyet nemcsak az alkotói intenció, hanem a megrendelő céljai és a célközönség igazodásai is meghatároznak. Így a magyar plakátművészet leképezi a története során lezajló politikai változásokat és a cserélődő ideológiai áramlatokat. Egy tervezőgrafikai alkotás esetében nemcsak a hirdetett téma, hanem a stílus és elemei: a színhasználat, a formavilág, a figurák és a tipográfia is hordozhat ideológiai tartalmat.

Ezekből a megfigyelésekből indult el az önálló alkotói munka, amelynek során minden hallgató saját projektet dolgozott ki. Ennek részeként riso nyomtatással készültek a plakátnyomtatás régi technikáját megidéző alkotások. A címben szereplő „magán” jelző arra utal, hogy mindenki olyan társadalmi szempontból fontos témát választott, amely személyesen foglalkoztatja.

Így került sorra a magyar vasúti közlekedés dicsérete, a budapesti közlekedés irányításának anomáliái (vagyis javaslatok ezek megoldására), a kenyérsütés napi praxisa és szimbolikus/politikai jelentései, az oktatás helyzete és finanszírozásának problémái, illetve a mai politikai kommunikáció üzeneteinek összevetése a szocialista propagandával, amelynek során megidéződik egy jellegzetes, mára eltűnt tervezőgrafikai műfaj: a kártyanaptár. Mindegyik munka személyes szálon indult, mégis olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek mindannyiunkat érintenek.