Hasonlóan Robert Rauschenberg Factum I és Factum II című alkotásaihoz (1957), Bernard Piffaretti kettéosztott vásznaihoz (mindkét fél ugyanazt a kompozíciót ábrázolja) vagy Alec Baldwin nemrégiben híressé vált esetéhez Ross Bleckner festményével – pontosabban annak a festő által készített másolatával –, a Budapest Galéria tárlatán olyan kortárs képzőművészek alkotásai láthatók, akik különböző okokból saját, már létező alkotásaiknak másod- vagy harmad-példányát is elkészítik.
A művészettörténetben természetesen nem új jelenség a saját alkotásait másoló művész példája, és az sem újdonság, hogy a több példányban létező alkotások esetében az időben elsőként készített műtárgy művészettörténeti, és piaci értéke is gyakran magasabbra tevődik, annak ellenére hogy egyazon kéz alkotta valamennyit. Ez a megkülönböztetés azonban megkérdőjelezhető, különösen ha a másolatként való értelmezés nem a művésztől ered. Mi a kópia/másolat, reprodukció, utánzat? A Másodlat című kiállítás ezzel a kérdéskörrel is foglalkozik.