Az emberiség évezredek óta fürkészi az eget tudományos és vallási okokból, alapvető összefüggéseket állítva fel a makrokozmosz jelenségei és mikrovilágunk között. Lengyel András életfelfogásában és munkájában ez a szemlélődés vált alapvető magatartássá. A hetvenes évek óta gyűjti a felhőket, a maga módján ő is kapcsolatot teremt a megfogható és megfoghatatlan között a képzőművészet eszközeivel.
A …minden fent van a felhőben… című kiállítás a gazdag életmű áttekintésére vállalkozik, anyaga Lengyel András egész pályáját átfogja, mégsem retrospektív, hiszen a mai napig születnek új munkák. Témakörök segítségével követhető az a folyamat, melynek során a Fluxusból és a konceptuális művészetből kibomló életmű az akción, a fotó-alapú sokszorosított grafikán, a Mail Art-on és a festészeten keresztül teljesedett ki a posztmodernben.
A magyar neoavantgárd második generációjának, a hetvenes évek képzőművészetében nagy szerepet játszó Rózsa-kör alapító tagjaként indult Lengyel pályája. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán festő szakon kezdte, harmadévtől a Grafika Tanszéken tanult tovább. Felhői átvándoroltak a sokszorosított grafika területére, majd más fontos motívumaival egyetemben – mint a háromszög, a könyv, a Felhő Múzeum – megtalálták helyüket fotókon, akciókban vagy installációk részeként, hogy későbbi korszakában ismét festményeken bukkanjanak elő.
Az emberi tudás e szimbólumai arra késztethetik nézőjüket, hogy részévé váljanak egy sok ezer éves hagyománynak, melynek során az ember az Univerzumban kereste helyét. Ezt a belemerülést kívánják elősegíteni Lengyel András műalkotásai, a maguk játékos és szellemes módján: esetében minden lehet művészet, a csempedarab és a neoncső is, amennyiben meditációs tárgyként segíti szemlélődésünket, elmélyülésünket. Ha végigjárjuk a megismerés stációit, utunk végén talán magunk is feloldódhatunk a bennünket körülvevő mindenségben.
A kiállítást egy katalógus egészíti ki, felkért szakértők tanulmányaival.