Ezek a hősök a különös képeken már nem igazán hősök, sokkal inkább eszközök, a történelem, az újraértelmezés, a bulvárosodás és a piacközpontú leegyszerűsítés áldozatai vagy éppen nyertesei. S miközben ezek a rettegett, vagy éppen hőn imádott szereplők frissen és új köntösben lépnek elő a múltból, s jelennek meg a köréjük épített szokatlanul monumentális és modern környezetben, arra kényszerülnek, hogy megtalálják helyüket a mai korban egy igazgatói székben, egy múzeumban vagy éppen egy furcsa műteremben.
A különös helyzetek, szimbolikus jelentések és kacagtató anakronizmus-játékok a kifinomult humor és a leghangosabb dadaista sikolyok közötti érzelmi skálán új kalandokra hívnak, miközben identitásunknak új értelmezést nyújtanak.