Szinesztézia

A szinesztézia olyan mentális jelenség, amelyben egyik érzékszerv által keltett benyomás automatikusan aktivál egy másik érzetet, egyfajta összeérzést hozva létre többek között a látás, hallás vagy a tapintás között.

A művészetben használt médiumok különböző érzékszervekre hatnak, a képzőművészet vizuális ingereket gerjeszt. Azok számára, akik nem rendelkeznek a látás képességével a képzőművészeti alkotások élvezete szinte teljességgel elérhetetlen.

A képzőművészet azonban mára már nem csak vizuálisan befogadható műalkotásokból áll. A kiállítóterekben és múzeumokban egyre több audiovizuális, vagy akár teljesen aurális művel találkozhatunk, melyek a szem mellett a fül figyelmére is igényt tartanak.

A Szinesztézia kiállítás olyan képzőművészeti alkotásokkal igyekszik a vakokat és a gyengénlátókat is a művészet befogadói között tudni, melyek „összeérzést” produkálnak, az egyik érzékszerv működésével egy másikat aktiválnak, szinesztetikus percepciót eredményezve. A művek vakokat és gyengénlátókat valamint látókat egyaránt saját érzékelésük határainak kitágítására invitálják.

A négy fiatal közép-európai képzőművész workshopok keretein belül látássérültekkel közösen készít el egy-egy audiovizuális installációt.

2012 folyamán a művek további három helyszínen lesznek láthatóak, Prágában a Skolska28 Communication Space-ben, Lublinban a Labyrint Galériában és Banska Stiavnicán a Banska Stanica Contemporary kulturális központban.

A kiállításokat előadások kísérik, a meghívott előadók különböző szakterületek képviselőiként járják körül a képzőművészet látás nélküli befogadásának kérdését.

A művészek munkáját cseh, magyar és szlovák vakok és gyengénlátók érdekvédelmi szervezetei segítik.

Szinesztetikus mező – előadás: 2012.02.16. 17:00

Célunk több szakértőt megszólaltatni, akik a vizuális művészetekkel vagy vakok és gyengénlátók oktatásával foglalkoznak, illetve maguk is a hátrányos helyzetű csoporthoz tartoznak. Az előadók olyan kérdéseket járnak körül, mint a színlátás, a vizuális és auditív művészetek viszonya a vak és gyengénlátó befogadókhoz, valamint a művészetek szerepe a látássérültek speciális oktatásában. Emellett a Szinesztézia kiállításon szereplő művészek osztják meg tapasztalataikat, melyeket az installációk elkészítése és korábbi, vakokkal végzett munkájuk során szereztek.

Előadók:

Kroll Zsuzsa (1967) látássérült. Az ELTE magyar szakán diplomázott 1997-ben. 1991-95 között a Sziámi zenekarban zenélt és énekelt. 1997-tol dolgozik a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségében, először kulturális és szabadidő szervezőként, majd 2006-tól mint érdekvédelmi vezető. 2008-ban országos prevenciós kampányt indít az időskori látásvesztés megelozésére. 2009-tol a hazai látássérültek akadálymentes környezetének gyakorlati megvalósulásáért dolgozó munkacsoport irányítója.

Előadásának címe Tetten érni a megfoghatatlant. Mottó: „ha a semmi nincs az már valami, az meg már nem semmi.” Az előadás témái: Tudni és/vagy érezni A fogalom és az élmény közti különbség. Miért fontos nekem, hogy ismerjem? Tabuk és hárítások. „Hozd le nekem a csillagot, hogy kiszínezhessem!” Egy világ van.

Madácsy István 1990-ben végzett a BGYTKF rajz-biológia szakán Nyíregyházán, majd 1996-ban szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. 1996-98 között az MKE posztgraduális művészképzésében vett részt, 2004-tol 2007-ig a Doktori Iskola hallgatója volt. 2010-ben szerzett DLA fokozatot. A Transzparencia – A fény műve és a mű fénye című disszertációjának tematikája a fénymuvészet, a látáskutatás és James Turrell munkássága. 2000-tol a Nyíregyházi Főiskolán, 2006-tól a Képzőművészeti Egyetemen tanít.

A sötétség fénye címu előadásában színlátással kapcsolatos kutatásáról beszél. A művész negyvenkilenc látássérülttel végzett kísérleteket, akik a fénylátás hiányával élnek, mégis érzékelik, a kísérlet alapján kimondható, hogy „érzik” a színek különbözőségét.

Móga Sebők Erzsébet (1959) Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola hallgatója volt (1977-1981), ahol tiflopedagógia-oligofrénpedagógia szakos diplomát szerzett. Pedagógiát hallgatott az ELTÉ-n (1987-1989), a Hagyományok Háza és a Magyar Művelődési Intézet szervezésében a népi játék és a fazekasság szakoktatója szakképzést szerzett (2005). 1981-tol ’85-ig a Vakok Általános Iskolájában, majd 2000-től a Vakok Speciális Szakiskolájában tanít. A Kézzelfogható Alapítvány elnöke.

Láss a kezeddel című előadásának első részében a vakok és gyengénlátók érzékelését hasonlítja össze a látó emberek érzékelésével. A második részben azokat a tapasztalait mutatja be, amit a vakokkal, gyengénlátókkal, siketvakokkal való munkája során gyűjtött össze a művészetekkel történő ismerkedés során (tapintható kiállítások, fazekas képzés, múzeumlátogatások).