Ezt az elvet alkalmazva Várady képein az egymástól térben és időben távoli személyek virtuális, képzeletbeli találkozásán keresztül különböző esztétikai, társadalmi, szubkulturális jelenségeket idéz meg.
Várady nyitott a világ aktuális tudományos és társadalmi kérdésfelvetéseire, melyek meghatározzák az emberi életet, a társas viszonyokat, az ember lehetséges perspektíváit.
Legújabb sorozatában visszatér a látszólag valóságos, perspektivikus térbe. Ugyanakkor ezek a terek továbbra is elég szokatlanok, sőt, mintha új képein – a figurák ellenére – magának a térbeliségnek különböző lehetséges ábrázolásai foglalkoztatnák a művészt, s a festményeken szereplő alakok is mintha ezeknek a különböző perspektíváknak rendelődnének alá.
A győri kiállításon az utóbbi tíz év festményeiből való válogatással találkozhatnak a látogatók.