Borbély Zita és Metzing Eszter közös kiállításában mindenki számára ismerős, az emberi életet végigkísérő és annak különböző szakaszaiban hol felerősödő, hol elcsendesülő érzések kerülnek vizuális megfogalmazásra, amelyeket saját tapasztalások és filozófiai megfigyelések egészítenek ki.
A kiállítás minden rétegében a változáshoz, az elmúláshoz való viszonyunk kollektív tapasztalatát és az idő múlásának elkerülhetetlenségét hangsúlyozza, ugyanakkor olyan atmoszférikus környezetet próbál létrehozni, amiben pont az ezektől való szorongásunk oldódhat fel.
A munkák alapját az ember és az állat közötti megkülönböztető és kapcsolódási pontok, az ember önmeghatározásának folyamatosan változó viszonyítási pontja képezi (Giorgio Agamben), fókuszuk azonban nem az emberre és/vagy az állatra irányul, sokkal inkább a kettő közti térre, kinyitva így az értelmezés lehetőségét.
Erre az eldönthetetlenségre játszik rá Kazsimér Soma érzéki szövege, ami alátámasztja és helyenként narrálja a kiállításon látható és hallható munkákat. A tér, a művek és a szöveg aktív párbeszédet folytatnak egymással, a kiállítótérben haladva Metzing és Borbély vizuálisan jól elkülöníthető munkái fokozatosan olvadnak össze egy közös installációvá.
A Fukui Ryu által komponált lágy hangok és pincetérben gondosan beállított fények felerősítik ezt a folyamatosságot. A helyiség hűvös puhasága is kontrasztba kerül a kinti harsány meleggel: a menedéknyújtásnak e formája tompítja azokat a negatív érzéseket, amelyek a végességhez való viszonyunkat kísérik, és amiket a kiállítás ugyan előhív, de szándéka szerint gyógyít is egyben.
A kiállítás az alábbi időpontokban tekinthető meg:
július 7., hétfő 17:00-20:00
július 12., szombat 14:00-18:00
július 19., szombat 14:00-18:00
Ezen túl kizárólag bejelentkezéssel tekinthető meg, az FKSE pinceterében (1077 Budapest, Rottenbiller u. 35.). A megtekintéshez bejelentkezni a e-mail címen lehet.