A válogatás az 1960-as évektől napjainkig működő, különböző szigorúságú geometrikus és konstruktív felfogásokat követő 27, többségében magyar képzőművész egy-egy alkotását mutatja be. Ahány „arc” – annyi egyéniség mutatkozik meg a precízen kiszámított architektúrától a szubjektívebb, játékosabb, a véletlennek és az esetlegesnek nagyobb teret engedő lírai absztrakcióig terjedő széles skálán mozgó művekben.
A kiállításon sajátos viszonyítási pontként szolgálnak a teljes absztrakcióig el nem jutó, figuralitáshoz erős szálakkal kötődő alkotók munkái. Barabás gyűjtői irányelvként ragaszkodik ahhoz, hogy az egyes alkotások az életműtől függetlenül, önállóan is megállják a helyüket tartalom és forma egységének követelményével szemben. Így, egymás társaságában ezenfelül egy személyes, mégis teljességre törekvő keresztmetszetét adják az absztrakció szerteágazó irányzatainak.