Baranyay András, Csernus Tibor, Csörgő Attila, Érmezei Zoltán, Rauschenberger János, Erdély Miklós, Fehér Márta, Gémes Péter, Háy Ágnes, Császári Gábor, Jovánovics György, Kondor Béla, Lengyel András, Maurer Dóra, Megyik János, Mátis Lilla, Puklus Péter, Schaár Erzsébet, Szabó Dezső, Szacsva y Pál
Világmodellek
Műtermi kísérletek és dokumentumok Kondortól napjainkig
2012. november 30. - 2013. június 28.
Megnyitó: 2012. november 29. 17:00
Kurátorok: Százados László, Kumin Mónika, Petrányi Zsolt
Megnyitja: Rényi András

kritika
Tarczali Andrea
Világmodellek
A művész műterme, amely témaként, a művész otthonaként, illetve a műalkotás létrejöttének eredendő helyszíneként a késő reneszánsztól kezdve állt a művészi figyelem középpontjában, az 1960-as és 70-es évek Magyarországán, majd a későbbi évtizedekben is különleges jelentéssel és jelentőséggel bírt. Egyszerre volt a művészi kísérletezés legtermészetesebb közege, a művészi kreativitás fókuszpontja, a MŰ megszületésének és létrehozásának titokzatos helye. A műterem sokszor volt menedék, magánrítusok, szertartások színpada, a művész jelenléte által "megszentelt" hely, s ugyanakkor mindennapi létezésének közege, csigahéj, amely elválaszthatatlanul hozzánőtt lakójához.

A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása arra tesz kísérletet, hogy a műterem az utóbbi fél évszázadban megtapasztalható jelentésváltozásainak néhány fontos aspektusát feltérképezze. A műterem ugyanis nemcsak személyes élettér, hanem - az alkotást meghatározó és annak nyomait rögzítő - művészi univerzum is. Mindezt különösen érzékenyen dokumentálják Kondor Béla élete végén készített fotósorozatai, amelyek úgy építik magukba a műtermi környezetet, használják fel a művész saját készítésű szerkezeteit, repülőgép-modelljeit, hogy egyben a 70-es évektől kibontakozó kísérleti fotóhasználat jelentős példáivá is válnak. Úgy idézik meg a modellkészítés avantgárdig visszanyúló tradícióját, hogy közben a létező, a teremtett és a korszakra oly jellemző barkácsolt világ sokrétű jelentései is feltárulnak.

A műterem világának tematikus és műfaji gazdagsága - reményeink szerint - a jelenig vezető párbeszédet képes elindítani a különféle alkotások, művészi stratégiák és szemléletmódok között. Kiállításunk az egyéni élettér és a személyre szabott művészi univerzum "közös működtetésének" nem minden lépését követi nyomon: a hol rövidebben, hol hosszabban kifejtett esettanulmányok inkább a személyes látásmódok és az erős gondolati - konceptuális - kiindulóponthoz alakított médiumok változékony sokszínűségéből adnak ízelítőt.