A gondoskodás mindannyiunk közös tapasztalata, mely a születés pillanatától a halálig meghatározza életünket. Értelmezhető önmagunkra vonatkoztatva (öngondoskodás), a személyközi kapcsolatok szintjén (gyerekekről, betegekről, idősekről való gondoskodás), de kiterjeszthető a természeti létezőkre, tágabb értelemben pedig magára a Földhöz való óvó viszonyulásra is. A gondoskodás sokrétű fogalma erőteljes gazdasági-politikai vetülettel is rendelkezik, a gondoskodási válság, a gondozási migráció, a globális gondoskodói láncok és azok hatása korunk egyre sürgetőbb kérdései közé tartoznak.
A kiállítás címe, Vigyázat, törékeny ∞ Handle with Care egyaránt utal a gondoskodásra szorulók kiszolgáltatottságára, a gondozó és gondozott között fennálló aszimmetrikus viszonyrendszerre, az élet törékenységére és az ökoszisztémánk sérülékenységére, a szociális háló hézagjaira és a gondoskodás mindennapi rítusaira – de legfőképp a kollektív felelősségvállalás szükségességére hívja fel a figyelmet. Ugyanakkor magára a múzeum szerepére is vonatkoztatható, melynek a műtárgyak gondos kezelésén túl új, a társadalmat érintő kihívásokkal és feladatokkal kell szembenéznie. A többszintű – szociális, gazdasági, természeti, egészségügyi – válság időszakában a kiállítás arra keresi a választ, miként értelmezhető a gondoskodás sokrétű fogalma, és mi a művészet (és a múzeum) szerepe annak újragondolásában. A kurátor szó eredeti jelentését (curare = gondoz, ápol, gyógyít) szem előtt tartva mi jelentheti egy „gondoskodó” múzeum alappilléreit? Hogyan válhat egy művészeti intézmény társadalmi kérdésekre érzékenyebb, befogadóbb, nyitottabb, hozzáférhetőbb, közösségépítő hellyé?
A gondoskodás a mai társadalmi valóság szinte minden szegletét áthatja. Részben a COVID-19 világjárvány következményének tudható be, hogy minden eddiginél élesebben vetődött fel a kollektív gondoskodás, az önmagunk és mások iránti felelősségvállalás érzése. A járványidőszak azt is megmutatta, hogy milyen súlyos terhek nehezednek a nőkre, az egészségügyi dolgozókra, a szociális szféra szereplőire, a mérleg nyelve mekkora egyenlőtlenséget mutat a gondoskodói munka nemek közötti elosztásában. Továbbá kiélezte azokat a kérdéseket, amelyek az államok szerepére, a gazdasági érdekek előtérbe helyezésére és az egyén autonómiájára vonatkoznak.
Jelen kiállítás inkább valós helyzeteket mutat be, kérdéseket vet fel, mintsem kész válaszokkal szolgál a felsorolt problémákra. A különböző művészeti pozíciók eltérő szempontokat vonultatnak fel, a művek sokszínűsége pedig azt támasztja alá, hogy a gondoskodás korunk egyik kulcsfogalma, melynek kritikai potenciálja nem elhanyagolható.
Kiállító művészek
BAGLYAS Erika, Maria BARTUSZOVÁ, Oksana BRIUKHOVETSKA, Elina BROTHERUS, Seba CALFUQUEO, Alexandr CHEKMENEV, Phil COLLINS, Anna DAUČÍKOVÁ, EPERJESI Ágnes, ESTERHÁZY Marcell, FAJGERNÉ DUDÁS Andrea, FÁTYOL Viola, Andreas FOGARASI, Coco FUSCO, Anna HULAČOVÁ, Sanja IVEKOVIĆ, KIS Judit, LŐRINCZ Réka, Kateryna LYSOVENKO, MATERNAL FANTASIES, OLÁH Norbert, Oláh Mara OMARA, Kateřina ŠEDÁ, SZÁSZ Lilla, SZENES Zsuzsa, TARR Hajnalka, TRANKER Kata, VÉKONY Dorottya, Stephanie WINTER
Külső helyszínen: Magyar Hospice Alapítvány, Kenyeres utca 18-22.: KASZÁS Tamás, LORÁNT Anikó
Dokumentumfilmek: BOGNÁR Benedek & SIMON Zsuzsi – SZALKAI Dániel, DABI István – DABI-FARKAS Rita