A természeti együttható a zöld vagy ökopolitikai szervezeteken és egy-két elvetemült önfenntartó kisközösségen túl az átlag metropolita életében a Windows-háttérképeken kívül egyre csökevényesebb, ha más nem, a természettel való érintkezés megtervezett, kéthetente hétvégén való láthatás jogán intézményesült hobbitevékenysége.
A hordozható zsebtelefonokba épített, egyre nagyobb pixelfelbontást megengedő mobil-fényképezőgépek domináns térhódítása azonban mintha új időszámítást kezdeményezett volna a természetképek történetében, amire néhány Tumblr-sourcing elven kurátorkodó hamar rá is sütötte a valami teljesen új esztétikát sejtető New Landscape bélyeget.
A világra digitális hálót kivető tendenciák közül akad azonban olyan is, ami nem elégszik meg a látvánnyal, így a természeti elem másolásának belsejébe is behatol, hogy a természetnél jobbat nem tudva klónozza le a különböző, mintául szolgáló szerkezeti működéseket.
Elég a Soundcloudra, a wififelhőkre, vagy általánosan a felhő alapú adattároló rendszerekre gondolnunk, hogy érzékletessé váljon a virtualizáció mindenre kiterjedő gyarmatosítása, egy probléma magasabb szinten történő újratárgyalása.
[A probléma alapszintjét, vagyis anyagában és jellegében is önazonos kezelését illusztrálja a Panelkapcsolat jellemző dialógusa:
– Szerinted az füst vagy felhő?
– Hát mind a kettő. Megy bele a felhőbe a füst.
– Nem, az füst.
– Csak füst? Amikor az ember nem tudja a füstöt a felhőtől megkülönböztetni, akkor már…]
A felhő a likvid modernitás mondhatni új hardware-jeként kínál olyan szerkezeti modellt, amelyből minden szilárdság vagy kézzel foghatóság kipárolgott; emellett pedig olyan motívum, amely a prekariátust egyre vastagabb rétegként kezelő társadalom pszichikai tényezőinek megragadásában is életképesnek mutatkozó, képletes fogalom.
A bécsi Leopold Múzeum Wolken című kiállításával párhuzamosan a Dovin Galéria Az én kis felhőm tárlata szintén a motívumgyűjtés hívószavával szervezte össze a felhő alapú képzőművészeti munkákat.
A válogatás az alkimista kísérlettől (Komoróczky Tamás) a természeti időfogalmon (Esterházy Marcell) át a Super Mario felhők pop ikonjaiig (Lakatos Áron) és az életműként intézményesült, fluxus Felhő Múzeumig (Lengyel András) a felhő-téma sokszempontú hálójában, a videó, fotó, festmény és objekt médiumain keresztül kommunikál.
Német Szilvi