A festő 2020-as, a karantén ideje alatt festett sorozata (Karantén-képek) jelenti a tárlat kiindulópontját.
A sorozat azonos méretű képfelületeit szétfeszítő személytelen figurái – amelyek csak a képi tér valóságtól elemelt világában léteznek – festői nyelven reflektálnak a közelmúlt társadalmi szituációjára.
A folytatásban a bezártságból való felszabadulás képei sorakoznak, erre utal a kiállítás címének második fele a „Távoli partok”. E képek a felszabadult utazások, és az új festői kihívások eredményei.
Részleteiben expresszív és ritmusos ecset- és formakezelés, vibráló, moduláló színhasználat, elvont tájképi absztrakciók, valamint realisztikusan megformált, művészettörténeti témákra utaló képek jellemzik a kiállítás e darabjait.
A tárlaton a művek bejárják a megjelenítő festészet és a teljes absztrakció között húzódó skálát, amelyet Magyari Márton több évtizede következetesen kialakított személyes festői nyelve fűz egy történetté.